Tovább épülhet az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza a műszaki tartalom felülvizsgálata és a költségek racionalizálása után - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfo tájékoztatóján. Azt nem említette, hogy a jelenlegi kivitelezőkre számítanak-e az új pályázat kiírásakor. Valószínűbbnek tartják iparági szakértők, hogy új úthoz, új csapatot szerződtet a kormány. Már kész építési engedéllyel, tervvel rendelkezik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a régi 4-es út kétszer-két sávossá bővítésére az M0-ás és Szolnok közötti szakaszára, illetve szó van arról is, hogy az M5-ös irányából a 405-ös út négysávosítására kész megteremteni az anyagi feltételeket a kormány - tette hozzá a politikus.
Lázár szerint a NIF már csütörtökön egyeztetni kezdett a leállított M4-es kivitelező cégeivel - a Colas-Swietelsky, a Közgép és az A-Híd konzorciummal, valamint a Strabaggal - a szerződés felbontásáról. A Népszava információi szerint ez még nem minden érintett esetében történt meg. Lázár ismét Brüsszelre mutogatott, kijelentve, hogy az Európai Bizottság (EB) vonta meg a forrást az M4-es építésétől, holott Brüsszel soha meg sem ítélte azt.
Mindent összeadva sem egyszerű megmagyarázni a költségvetésnek eddig 60 milliárd forintjába kerülő M4 projekt leállítását. Az egyik fővállalkozótól a Népszava úgy értesült, hogy az építésről szóló kormányrendeletben a kormány kötelezettséget vállalt a beruházásra, a kivitelezési szerződésben pedig uniós forrást jelölt meg a megrendelő NIF a munkálatok fedezeteként. Tette ezt úgy, hogy Brüsszel elejétől fogva jelezte, nem ért egyet a beruházással és már tavaly jelezte, hogy nem támogatja a projektet. A kormány tehát úgy vállalt kötelezettséget egy 110 milliárd forintos autópálya szakasz építésre, hogy a döntéshozók tudták, egyik oldalról sincs meg a fedezet.
A Népszava forrása azt is megjegyezte, a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat csak a közigazgatásra érvényes. A fővállalkozók még nem kapták meg a megbízótól a szerződésfelbontásáról szóló hivatalos értesítést. A vállalkozói megállapodásban csak általános pontok szerepelnek arról, hogy mikor lehet felbontani a szerződést, ezért nagy kérdés, hogy mire hivatkozva száll ki az állam az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építéséből. Amíg nincs meg a hivatalos felmondás és indoklás, addig azt sem tudni, mi történjék a mintegy 300 alvállalkozóval, akik adott időszakra szerződtek a fővállalkozókkal és lekötötték a kapacitásukat.
Kérdésünkre Lázár állította: a kormány nem számít kártérítési igényekre, perekre, és szerinte meg tudnak egyezni a kivitelező cégekkel, mert információi és a NIF tájékoztatása szerint a kivitelezők is peren kívüli egyezséget szorgalmaznak. "Mindenkit ki fogunk fizetni" - ígérte a miniszter, hozzátéve, csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások az érintett beruházókkal, akik nyilván találkoztak már olyan esettel, hogy egy megrendelő valamilyen külső ok miatt visszalép, s felmondja a szerződést. Az egyik ilyen cég ugyebár a Közgép, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos. Lázár név szerint (ekkor még) nem említette Simicskát, de megjegyezte, hogy elvárja, hogy a Közgép - illetve az érintett magyar beruházó cég - tulajdonosa "ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben jól élt".
Uniós felfüggesztés: a kormány ismét cinkelt lapokkal játszik
A 708 milliárd forintos keretből valójában 150 milliárdot függesztett fel az Európai Bizottság - közölte Lázár János a Kormányinfo sajtótájékoztatón. A kancellária miniszter arról beszélt, hogy 42 ezer projekt valósult meg vagy tart most is - ebből az Európai Bizottság 53-at vizsgált meg, ezek 44 milliárdot jelentenek. Hat projektet állítottak pellengérre a 42 ezerből - bagatellizálta az amúgy súlyos uniós döntést Lázár. A miniszter ezúttal sem mulasztotta el megemlíteni, hogy szerinte a korábbi eljárásrend volt rossz, azt azóta viszont megváltoztatták. Ám pénzügyi veszély nem fenyeget - közölte. Igaz, szerinte az Európai Bizottság szigorú mércével méri Magyarországot.
Az időközben nyilvánosságra került brüsszeli kifogásokat részletező dokumentumból kiderült, van is miért. Az Európai Bizottság április 10-i határozatából ugyanis azonban az derül ki, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) néhány fejezete időközi kifizetésének részleges felfüggesztéséről döntött Brüsszel. A szúrópróba szerűen vizsgált esetek között található 23-szoros, forintban történő túlárazás egy beszerezni kívánt betonszabdaló mobilollónál, közel 15 millió forintos kifizetés történt olyan munkáért, amelyért a piac csak 625 ezer forintot szokott. Szakértők szerint az ilyen kifizetéseket igyekezett bagatellizálni a kancelláriaminiszter.
Vagyis nyilvánvaló, hogy Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján félrevezette a közvéleményt, amikor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel azért blokkolta a 708 milliárd forintos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata. A bizottsági határozatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a túlárazás miatt kifogásolt GOP pályázatok 2012-es, illetve 2013-as keltezésűek. Ezeket a hiányosságokat a magyarországi irányító hatóság nem tárta fel, ezért ezt "felróható mulasztás"-ként említi meg a határozat. Jellemző módon erre úgy reagált a Fidesz-frakció közleménye hogy felkérték a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből. A felelősség ilyen jellegű áttolását az Európai Bizottság dokumentuma cáfolja.
Súlyos mulasztást követett el az Orbán-kormány azzal, hogy a brüsszeli kifogások orvoslására megszabott decemberi időt túllépték, pár nappal később olyan reagálást fogalmaztak meg, amelyben minden korrekcióra való készségüket visszautasították.
