Lázár János kiemelte: az Első Nemzeti Közműszolgáltató a közelmúltban kezdte meg működését, és jelenleg 300 postán van lehetőség arra, hogy az emberek csatlakozzanak az állami gázszolgáltatóhoz. Megerősítette egyúttal, hogy legkésőbb az év végén megkezdi a cég az áramszolgáltatást, és belépnek majd a távhőszolgáltatás piacára is. Szólt arról is, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság "támadásától", a brüsszeli testület szerint ugyanis - mondta - ellentétes az uniós joggal az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten tárgyalja meg a Brüsszelnek az ügyben adandó választ, amellyel megindulhat a párbeszéd a kabinet és a bizottság között - közölte a miniszter.
Ezután Lázár János előhozta az M4-es autópálya ügyét, mondván: a kormány az Európai Bizottság segítségét kéri, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e a csalás elleni hivatal, az OLAF. A miniszter egy, a birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál. Lázár János emlékeztetett, hogy a kormány leállította a beruházást, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) pedig már tárgyalt is az érintett cégek képviselőivel. A miniszter azt mondta, hogy eddig minden alvállalkozót kifizettek, és a fővállalkozókat is kifizetik majd az elvégzett munka arányában.
A megyei jogú városok kormányablakaiban legkésőbb május 6-ig felállnak azok a Quaestor ügyintézési pontok, amelyek a károsultakat segítik majd - jelentette be a tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Legkésőbb, tehát, ennek kezdő időpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok. Közlése szerint mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket.
A miniszter tájékoztatott a felfüggesztett projektek ügyéről is, mint Lázár János elmondta: az Európai Bizottság (EB) a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és 3-4 olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán jelentette be, hogy a bizottság felfüggesztette a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritásának kifizetéseit, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartoznak, a három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint. Lázár János ugyanakkor kiemelte, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: 2016. július 1-jétől harminc-ötven százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak. Hozzátette, hogy az erre vonatkozó javaslatát a jövő héten teszi meg a kormánynak. Hangsúlyozta: nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.