Mára a nagyközönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett a kormány és a miniszterelnök szemében, főként miután februárban nyilvánosan is totális háborút hirdetve, melegebb éghajlatra küldte régi barátját, Orbán Viktort. Azóta Simicska legnagyobb cége, a Közgép Zrt. jóval kevesebb állami tendert nyert - noha ez a folyamat már tavaly elkezdődött -, helyére pedig elkezdett formálódni egy afféle ellen-Közgép. Orbán a jelek szerint a Simicska-érdekeltségek gyengítése mellett egy új gazdasági holdudvar kiépítését is elhatározta - ahogyan a médiában ez már jól látható.
Az elnevezést magánszemélyekre és cégekre is szokás használni. Maga a stróman szó – németül strohmann, angolul strawman – szalmabábut, madárijesztőt jelent. Ez képileg remekül leírja a strómanok fő funkcióját: ahogy a madárijesztőket is azért állítjuk, hogy elhitessük a varjakkal, hogy igazi ember áll a kukoricaföld mellett, úgy a stróman is elhiteti a külvilággal, hogy kompetens szereplője az ügyleteknek, miközben nem az. A stróman mögött mindig áll egy megbízó, aki helyett vagy nevében cselekszik.
Ám az egykori kollégiumi szobatárs még ma is jelentős gazdasági-politikai tényező, az utóbbi 25 évben ugyanis egyenrangú szövetségese volt a mai kormányfőnek. Vélhetően ebből a "hibából" tanulva az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona például egyre gyarapszik, ám szerepe és feladatai - Simicskához képest - inkább technikai jellegűek, és nem szólhat bele a döntésekbe sem (róla bővebben keretes írásunkban).
Garancsi: futball és építőipar
A Mészároshoz hasonló, állami segítséggel anyagilag duzzasztott új gazdasági szereplők egyike lehet Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a Videoton FC többségi tulajdonosa, aki az előző ciklusban "a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti" tisztséget is betöltötte. Orbán bizalmasa 13,7 milliárd forintra becsült vagyonával 2014-ben - a Napi.hu gondozásában megjelenő - A 100 leggazdagabb című kiadvány 48. helyére került. Garancsi főként az építőiparban és ingatlanokban utazik, legutóbb tavaly szeptemberben szerzett többségi tulajdonrészt Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégében, a Ferencváros stadionját és a Sorsok Házát is kivitelező Market Építő Zrt.-ben. Az üzletember cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. mintegy négymilliárd forintért vásárolta meg a Market 51 százalékos részvénycsomagját - később kivásárolt egy másik kisebbségi tulajdonost, így a Garhartt minősített többségbe került. Az állami megrendeléseken felhizlalt, egymilliárd forintos jegyzett tőkéjű Market Építő Zrt. 2013-ban 38,6 milliárdos árbevételt hozott össze, mérleg szerinti eredménye pedig 613,7 millió forint volt. A Market Építő korábban az 51 százalékos tulajdonos Wing Zrt.-n keresztül Veres Tibor milliárdos vállalkozó többségi tulajdonában állt. Veres a Wallis Zrt. egyik alapítója nem épp jobboldali kapcsolatairól ismert, cége építette például a közmédia új Kunigunda utcai új székházát, amelyet a Fidesz még ellenzékben minden módon próbált megakadályozni. Ismert az is, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2000-05 decembere között a Wallis vezérigazgatójaként dolgozott.
Nem támogatják már a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát (PFLA) a Simicska érdekeltségébe tartozó vállalatok. Legalábbis erre következtet a Figyelő abból, hogy a PFLA honlapján szereplő listáról az összes eddig ott szereplő Simicska-cég is lekerült. Míg február közepén a Közgép, a Hír TV, és Pro-Aurum Zrt. is a támogatók között volt, jelenleg a három vállalat egyike sem szerepel a szponzorok között. A lista amúgy is szellősebb lett: Simicska mellett a másik nagy távozó Demján Sándor, aki eddig nem csak magánszemélyként, de az érdekeltségébe tartozó Trigránit Zrt-n keresztül is szponzorálta az akadémiát, ám ennek vége. Távozott a Coca-Cola, a BÁV Zrt. az FGSZ és több más kisebb vállalat is.
Ezért is érdekes, hogy Garancsi egyik másik Wallis-alapítóval - de onnan már korábban kiszállt -, Nagy Györggyel együtt felbukkan a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-t (MET) tulajdonló offshore céghálóban, amelynek korábbi neve Mol Energiakereskedő volt. Mindezt az Átlátszó derítette ki. Tavaly áprilisban derült ki, hogy a MET-csoport tagja, a svájci bejegyzésű MET Power AG vette meg a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékát a francia GDF Sueztől.
De Garancsi nemcsak e cégein keresztül vált tényezővé. 2013-ban a takarékszövetkezeti rendszer gyökeres átformálását kezdte meg a kormány, a rendkívüli gyorsasággal elfogadott szabályozás pedig egy új egységbe, az Integrációs szervezetbe kényszerítette a szövetkezeteket - amit a szektor államosításként élte meg. Volt azonban néhány takarékszövetkezet, mely megúszta ezt: a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takarék, mely pont abban az időben nyújtotta be bankká alakulási kérelmét. A szabályozás alól ugyanis egyetlen kivételt tett a törvény: az a takarék, melynek folyamatban volt a bankká alakulás, továbbra is önállóan működhetett. Színesíti a képet, hogy Garancsi pénzintézete 2012 áprilisában 600 millió forintra emelte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét. A Népszabadság ebből arra következtetett, hogy Orbán csapata e hitelkeretből finanszírozta a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna építési költségeinek rá eső részét.
A miniszterelnök közeli barátja 2014 augusztusában többségi tulajdonrészt szerzett a NAV-hoz bekötött pénztárgépekhez szükséges SIM-chipeket forgalmazó Mobil Adat Kft.-ben is. Az online pénztárgépek bevezetése nagy hasznot jelentett a Mobil Adatnak, mivel csak az általuk forgalmazott SIM rendelkezett az előírásoknak megfelelő paraméterekkel. A nyilvános céginformációk szerint a Mobil Adat Kft. 2013-ban 89 millió forintnyi árbevételt könyvelhetett el, a 2014-es pénzügyi adatok viszont még nem ismertek.
Az Orbánnal való kapcsolata sem mai keletű. Garancsi Szinva 2001 Rt. nevű cége 2002 őszén megvásárolta az OTP-től a CD Hungary nevű, 2001 nyarán privatizált céget. A CD Hungary a hazai diplomáciai ingatlanokat kezelte, eladása az első Orbán-kormány legnagyobb magánosítása volt. A Szinva 2001-et az akkor az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet elnökeként is dolgozó Garancsi mellett Hernádi Zsolt Mol-elnök és Szigeti Zsolt, a CD Hungary vezetője hozta létre.
Duna Aszfalt, az ellen-Közgép
A poszt-Simicska éra másik nagy nyertese Mészáros Lőrinc, aki ma már a Mészáros és Mészáros Kft.-n kívül is elkezdte építeni érdekeltségeit. Lányának 27 éves barátja az a Pálffy Balázs, aki a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója. A Népszabadság írta meg, hogy Pállfy pont aznap került az igazgatói székbe, amikor a Duna Aszfalt tulajdonosként feltűnt a vállalatban. A HVG szerint Pálffynak kulcsszerepe lehet abban, hogy a Duna Aszfalt ma már Simicska Közgépének babérjaira tör, ugyanis az általa vezetett Körösaszfalt szerezte meg a nagy múltú Magyar Építő Zrt. minősített többségi tulajdonrészét. Az adásvétel érdekessége, hogy a vevőnek a cégnyilvántartás szerint 2006 óta nem volt semmiféle árbevétele, tehát az adatok alapján a Körösaszfalt inkább tűnt egy alvócégnek, mint jól menő vállalkozásnak. A Magyar Építő bekebelezése nem borítja fel az építőipari piac erőviszonyait, de a vállalatok erejének egyesítése mindkét fél hasznára válhat. A cég korábbi tulajdonosa, Tolnay Tibor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nem kényszerítették, saját akaratából adta el az Építőt – ugyanakkor a vételárat nem árulta el. A Magyar Építő más szálon is kapcsolódik Mészáros Lőrinchez: a cég vezérigazgatója várhatóan a temesvári műszaki egyetemen diplomázott Máté Nyiri Péter lehet, aki 2009 óta a Mészáros és Mészáros Kft. főmérnöke és műszaki vezetője.
A Tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az elmúlt években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is: Szíjj és üzlettársa 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára is. Bár Szíjj és Varga távol tartja magát a politikától, az MSZP kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápolnak. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot jelentett, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig. A 40 milliárdos tenderen az EMKS konzorciumot győzték le, melynek nem kisebb tagjai voltak, mint a Közgép, az EuroAszfalt, a Magyar Aszfalt és a Switelsky. A komoly útépítési múlttal rendelkező vállalatokkal szemben a Duna Aszfalt korábban soha nem épített autópályát. Szíjjék 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot adtak a munkálatokra, majd az eredményhirdetés után a kormány úgy döntött, hogy 9 milliárdos támogatást ad az építkezésekre. A vesztesek megtámadták a pályázatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de elutasították a panaszukat – derül ki az Index összeállításából.
Idén februárban, amikor az Orbán-Simicska háború kiéleződött, világossá vált, hogy a Duna Aszfaltot a Közgép riválisaként építik fel: először egy 3,3 milliárdos útfelújítási beruházást happoltak el a Közgép elől, majd egy a debreceni önkormányzat által kiírt, 2,1 milliárdos útépítési tendert nyertek meg – 700 millióval a becsült ár alatt. A 2012-ben több mint 1 milliárd forintos adózott eredménnyel büszkélkedő Duna Aszfalt társtulajdonosa Szíjj László jelenleg 19, főként építőiparral foglalkozó cégben is érdekelt. 2009-ben a Duna Aszfalt nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a vállalatot: a cég az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki.
Versenytárs
Az Átlátszó közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mintegy ötmilliárd forintot hitelezett a Duna Aszfaltnak 2011-ben. Az építőipari magáncégek közül csak az akkor még Orbánnal jóban levő Simicska cége, a Közgép kapott többet – nekik 34 milliárdos hitelkeretük volt a pénzintézetnél. Az Alcsúti Arborétumot több mint 200 millió forint állami-, és EU-támogatásból újították fel. Az Átlátszó kiderítette, hogy a munkálatok egy részét – a dísztó 70 millió értékű felújítását – a Duna Aszfalt versenytársak nélkül nyerte el. A csoport a jövőben még inkább egyeduralkodóvá válhat az építőiparban, mai állás szerint nem valószínű, hogy lesz olyan cég, ami felveheti velük a versenyt.
