A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország, illetve Teherán között létrejött keretmegállapodás szövegét június 30-ig kell véglegesíteni. Az alku értelmében a nyugati hatalmak enyhítik az Irán ellen hozott szankciókat, annak fejében, hogy Teherán jelentősen korlátozza nukleáris programját.
A republikánus többségű washingtoni törvényhozás kezdettől bírálta a nukleáris tárgyalásokon tett engedmények miatt Obamát, s további szankciók bevezetését helyezte kilátásba Irán ellen. A kongresszus két háza előtt az iráni egyezség veszélyeire figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is. Az Obama-kormányzat vezető személyiségei akkor távolmaradásukkal tüntettek.
A svájci Lausanne-ban tető alá hozott nukleáris keretegyezmény elfogadása után a Fehér Ház mintegy 130 képviselőt és szenátort keresett meg telefonon, hogy támogatást szerezzenek a kongresszusi beleszólást lehetővé tevő törvénytervezettel szemben. E telefonokból, jelentette a The New York Times, világossá vált, hogy az adminisztráció nem tudja blokkolni a javaslatot.
Az ellenzéki republikánusok mellett számos befolyásos demokrata honatya is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az iráni atomalku elfogadását a kongresszusnak jóvá kell hagynia. Obama az elmúlt napokban személyesen is egyeztetett a törvényhozókkal, mivel semmiképp nem szeretné kockáztatni az Iránnal elért eredményeket. A honatyák eltekintettek attól, hogy Obama nyilatkozzon arról, támogat-e Irán terrorista tevékenységet.
Ha sikerül a tervek szerint június 30-ig véglegesíteni az iráni egyezséget, a kétpárti kompromisszum értelmében a Fehér Ház azonnal átküldi a Capitoliumra a szöveget. A kongresszusnak nagyon rövid idő áll majd rendelkezésére, hogy véleményezze, de a lényeg: lehetőséget kapnak a szavazásra. Ha a képviselőház és a szenátus is elutasítja az Iránnal kötött alkut, Obama elnök még mindig vétót emelhet, az elnöki vétó visszafordításához pedig 66 szavazatra van szükség a 100 tagú szenátusban.
Azaz, 34 demokrata szenátor támogatásával Washington mindenképpen jóváhagyja a megállapodást. John Kerry külügyminiszter úgy tájékoztatta iráni kollégáját, nagyon csekély az esély, hogy a kongresszus megpróbálja majd meghiúsítani a másfél éves, nehéz tárgyalások után megkötendő egyezséget.
A kongresszusnak 30 napja lesz arra, hogy döntsön az Iránnal szemben életbe léptetett kongresszusi szankciók feloldásáról. A Fehér Ház saját hatáskörben csak az Obama elnök által elrendelt szankciókat oldhatja fel. Ezzel a megoldással Izrael is elégedett, közölte szerdán az izraeli hírszerzés vezetője, Juval Steinitz. Az izraeli tárcavezető úgy vélekedett, a washingtoni kompromisszum létrejötte Netanjahu március 3-i beszédének is köszönhető.
Kuba üdvözölte az amerikai kormányzat bejelentését, hogy leveszik Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról. Josefina Vidal, Havanna képviselője a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásáról folyó tárgyalásokon, igazságosnak nevezte Obama döntését, hozzátéve, Kuba elutasítja és elítéli a terrorizmus mindenféle formáját. Az amerikai elnök döntéséről üzenetet küldött a kongresszusnak.
Korábban arra számítottak, hogy Obama az amerikai államok panamavárosi csúcstalálkozóján teszi meg ezt a bejelentést. Azzal, hogy Kuba lekerül a feketelistáról, megnyílhat az út a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, a nagykövetségek újranyitása előtt.
Az amerikai törvényhozásnak 45 napja van arra, hogy véleményezze a döntést, ha másfél hónap alatt nem emelnek kifogást, akkor Obama döntése hatályba lép. Ha viszont meg akarnák akadályozni, hogy Kubát levegyék a listáról, akkor erről külön törvényt kellene hozni. A Fehér Ház nem számít erre. Kuba még 1982-ben került fel a „feketelistára”, amelyen további három ország (Irán, Szudán, valamint Szíria) szerepel.
