A bizottság szerint a Google szisztematikusan saját szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési találatok között a kereskedelmi jellegű kereséseknél. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos elmondta, hogy a domináns piaci helyzet önmagában nem jogellenes, ám a bizottság úgy véli, hogy az amerikai vállalat az egyik piacon, a keresőszolgáltatások versenyében élvezett elsőségét arra igyekszik felhasználni, hogy egy másik piacon, az internetes kiskereskedelem területén versenyelőnyhöz jusson.
Brüsszel szerint azzal, hogy a Google a Google Shopping találatait kiemelt helyen szerepelteti a keresési találatok között, eltereli a fogyasztókat versenytársaitól, potenciálisan megkárosítva a vásárlókat és korlátozva a versenyt. A bizottság szerint a Google-nek ugyanúgy kellene kezelnie a versenytársak termék-összehasonlítást lehetővé tevő szolgáltatását, mint a sajátját. A Google több javaslatot is tett a brüsszeli kifogások orvoslására, ám a bizottság egyik ajánlatot sem találta kielégítőnek a probléma megoldására.
A Google-nek tíz hete van, hogy hivatalosan válaszoljon az Európai Bizottság állításaira. A versenyjogi biztos kiemelte, nem arról van szó, hogy az európai hatóság azért járna el a Google ellen, mert az amerikai, illetve mert a keresőcég több amerikai versenytársa is panaszt tett Brüsszelben. Ha a bizottság végül úgy dönt, hogy bírságot szab ki a Google-ra, az az uniós jog értelmében a 66 milliárd dolláros forgalmú vállalat bevételeinek 10 százalékát is elérheti.
A vállalat a bejelentést követően saját blogján reagált a vádakra. A bejegyzésben azt írják, hogy azok az állítások, amelyek szerint a cég kárt okozott a fogyasztóknak vagy versenytársainak, eddig mind hamisnak bizonyultak. A Google szerint ugyanis valóban az övék a legnépszerűbb keresőszolgáltatás Európában, ám az emberek több más módon is hozzájuthatnak az általuk keresett információhoz.
Ezzel párhuzamosan a brüsszeli testület egy másik, ettől független részletes vizsgálatot is elindított a Google ellen, amellyel azt szeretné feltárni, hogy az Android operációs rendszerrel kapcsolatos megállapodások révén korlátozta-e a versenyt, vagy visszaélt-e piaci helyzetével a mobileszközök operációs rendszereinek piacán.
A bizottság azt gyanítja, hogy a Google, cserébe azért, hogy a készülékgyártók rendelkezésére bocsátja az Androidot, amit azután ők a termékeikre telepíthetnek, kikötötte, hogy csak saját alkalmazásait lehet előtelepíteni az androidos készülékekre, illetve a nyílt forráskódú operációs rendszert nem lehet úgy továbbfejleszteni, hogy az versenytársat jelenthessen az eredeti terméknek, vagy az operációs rendszerben, és ezzel kizárólagosságot biztosított saját applikációinak. Ennek a vizsgálatnak nincs jogilag kötelező határideje, az eljárás addig tart, míg a bizottság meg nem győződik arról, hogy a Google-lal szemben felhozott panaszok, vádak megállják-e a helyüket.