Április első napjaiban küldte meg az Igazságügyi Minisztérium a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar létrehozásáról és feladatairól szóló koncepciót a kormány számára. A szaktárca a végrehajtói kamara átvilágítása után tette le javaslatát a kabinet asztalára, amire a végrehajtók körüli sorozatos botrányok és visszaélések miatt volt szükség. A Szekér Judit miniszteri biztos nevével fémjelzett előterjesztést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara első számú vezetője teljesen alkalmatlannak tartja még az egyeztetésre is. Schmidt Zoltán szerint, ha a koncepció megvalósul az összeroppantja a végrehajtói rendszert.
„A koncepcióban foglaltak – akár részleges – megvalósulása esetén borítékolható a bírósági végrehajtás teljes csődje, hosszú időre történő ellehetetlenülése.” – fogalmaz Schmidt a Molnár Zoltán közigazgatási államtitkárnak címzett levelében. Az elnök úgy véli, nem lehet a kormányzat célja egy nemzetközi viszonylatban is kiváló hatékonysági mutatókkal rendelkező rendszer degradálása.
Az Igazságügyi Minisztérium azonban nem ilyen derűlátó az eddigi rendszerrel kapcsolatban, hiszen tavaly év végén miniszteri biztost nevezett ki a szervezet felügyeletére, valamint teljes átvilágítást folytatott le, melynek következményeként hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tett feljelentést az ügyészségen. A nyomozás ez alapján indult meg ismeretlen tettes ellen.
A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke úgy véli, hogy a reformnak szánt koncepció egyes elemei téves következtetéseket tartalmaznak, melyek alkalmasak arra, hogy „az állami kényszerrel történő követelés érvényesítést ellehetetlenítik.” Schmidt Zoltán a javaslattal kapcsolatban azt kifogásolja, hogy az teljesen ellentétes a szaktárca által kommunikált célokkal, miszerint átlátható, tisztességes, hatékony és az adósok méltóságát figyelembe vevő szabályozást szeretnének. Ehelyett, a kamara elnöke szerint, a tervezet számos ponton átláthatatlanná, bonyolulttá teszi az eljárást és végső soron kiszolgálja a végrehajtást kérő felet, miközben az adósokat kiszolgáltatja, és indokolatlan terheket ró rájuk.
Schmidt azt is fájlalja, hogy az Igazságügyi Minisztérium a végrehajtói kamara terhére rója, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos társadalmi feszültségekre nem adott megfelelő választ, miközben a szervezet már 2010-ben konkrét elképzeléseket tett le a minisztérium asztalára.
Szekér Judit miniszteri biztos előterjesztését a kormány még nem tárgyalta meg, ezért az még nem tekinthető a kabinet álláspontjának. Amennyiben jóváhagyják, ősszel kerülhet a parlament elé.
