A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150 – váltási időszakban 300 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhetünk majd az iraki Erbílbe. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat.
A határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség kellett, amihez a Fidesz–KDNP-s képviselők már nincsenek elegen. A Fidesz–KDNP-vel ezúttal együtt szavaztak a DK-s képviselők és az Együtt, míg a javaslat ellen voksolt a Jobbik, az MSZP és az LMP is. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül tehát megszavazta Gyurcsány Ferenc, Szelényi Zsuzsa, a szolidaritásos Szabó Szabolcs, a liberális Fodor Gábor, sőt a független veszprémi Kész Zoltán is.
Nemmel szavaztak viszont az MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is. Az MSZP hétfői frakcióülésén igen nagy vita volt arról, hogy mennyire rombolja a szocialisták nyugatpárti képét, ha leszavazzák a javaslatot, és a Jobbikkal tartanak ebben a kérdésben. A szocialisták azt szerették volna, hogy Magyarország segítse az Iszlám Állam elleni harcot, de ne katonákkal. Ezért módosítást nyújtottak be, amely a jelenlegi szerepvállalásunkat jelentősen meghaladja, de a katonák küldését nem engedni. Ezt leszavazta a Fidesz, így a szocialisták nemmel szavaztak a javaslat egészére. „Az MSZP szavazatával nem fog asszisztálni Orbán Viktor külpolitikai pávatáncához, amelynek következményei beláthatatlanok hazánk polgárainak biztonsága szempontjából” – írták keddi közleményükben. Ennek ellenére feltehetően voltak, akik nem tartották be a frakciófegyelmet: Hiller István és Kunhalmi Ágnes nem nyomott gombot.
Az MSZP önálló határozati javaslata egészséges, korrekt kompromisszumot teremtett volna az Iszlám Állam elleni fellépésben – mondta lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint javaslatuk az ország tehervállalási képességeihez mérten arányos részvételt jelentett volna a terrorszervezet elleni küzdelemben, épp ezért sajnálja, hogy a kormányoldal ezt meg sem fontolta és nem támogatta, hiszen a kabinet által javasolt és áterőltetett katonai szerepvállalás nemcsak az ország gazdasági teljesítményéhez és haderejéhez mérten aránytalan, de komoly aggályként fennáll továbbra is, hogy megnöveli hazánk terrorfenyegetettségét. Molnár szerint ugyanis: „nem riogatás, hanem tény, hogy azok az országok, amelyek fegyveres katonákat küldenek ilyen harcokba, nagyobb arányban érintettek a terrorcselekedetekben. A szakpolitikus kérdésünkre elmondta, továbbra is úgy látják, az Orbán-kormány túlkompenzál a nyugati szövetségesekkel történt diplomáciai fiaskója miatt.
