Irán;nukleáris program;keretmegállapodás;ENSZ Biztonsági Tanácsa;Hatok;

- Jövő héttől újra tárgyalhatnak Iránnal

Bár az iráni nukleáris programról szóló politikai keretmegállapodás április 2-án megszületett, korai lenne kijelenteni azt, hogy biztosan sikerül megegyezésre jutnia Teheránnal a Hatoknak, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa Németországgal kiegészített öt tagjának (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) a június végi időpontig. John Kerry amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte a megbeszélések mielőbbi folytatását. „Azt reméljük, hogy akár már jövő héten tárgyalóasztalhoz ülhetünk” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetőjének szóvivője, Marie Harf.

Bizonyos témákban továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek. Elsősorban abban a kérdésben nincs egyetértés, milyen ütemben oldják fel a perzsa állammal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. A keretmegállapodás megszületésekor ugyan a nyugati tárgyalók azt közölték, Irán beleegyezett a szankciók folyamatos feloldásába, ehhez képest Irán vallási vezetője, Ali Hamenei múlt héten meglehetősen radikális nyilatkozatot tett. Egyrészt szkeptikusan nyilatkozott a végső megegyezés esélyeit illetően, másrészt pedig azt követelte, azonnal oldják fel a szankciókat a megállapodás megszületése után.

A másik vitás kérdés szintén a szankciókat érinti. A Hatok ugyanis olyan mechanizmust kívánnak életbe léptetni, amely szerint azonnal ismét szankciókkal sújtanák a perzsa államot, ha az megsértené a nukleáris egyezség pontjait. John Kerryt hétfőn zárt ajtók mögött faggatták a képviselőházban a politikai keretmegállapodás részleteiről. Az amerikai külügyminiszter előzőleg reményét fejezte ki: a képviselők elegendő időt adnak arra, hogy „teljesítsük a nehéz feladatunkat”.

Bob Corker republikánus szenátor ugyanakkor olyan törvényt készít elő, amely lehetővé tenné a Kongresszus számára az esetleges végső megállapodás felülvizsgálatát. Ezzel akár visszájára fordíthatnák a teljes megbékélési folyamatot. Corker úgy vélte, kellő támogatást kap majd javaslata, ezzel „megakadályozhatják Barack Obama elnök bárminemű vétóját”.

Wendy Sherman, az amerikai Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára tegnap késő este Németországban tárgyalásokat kezdett a nukleáris tárgyalásokban érintett országok képviselőivel, hogy az Iránnal kapcsolatos további lépéseket vitassák meg.

Aggodalmait látja igazolódni Izrael
Bírálta Oroszország döntését az Egyesült Államok és Izrael. Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyanis feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat.
A Putyin által aláírt rendelet megszüntette a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát.
Jouval Steinitz izraeli védelmi miniszter szerint a moszkvai döntés annak a bizonyítéka, hogy Irán fegyverkezésre fogja kihasználni az embargó feloldását, igazolja Izrael félelmeit a körvonalazódó nukleáris megállapodás kapcsán.



Továbbra sem ismert annak a 219 nigériai diáklánynak a sorsa, akiket egy évvel ezelőtt raboltak el a Boko Haram fegyveresei az észak-nigériai Borno tartomány Chibok nevű városából. A szélsőséges iszlamista szervezet aktivistái egy keresztény iskolából eredetileg 276 lányt raboltak el, de többeknek sikerült elmenekülnie. Az esetet követően jelentős nemzetközi kampány indult a lányok kiszabadításáért, a megmozduláshoz egyebek mellett Michelle Obama, illetve a Nobel-békedíjas pakisztáni diáklány, Malala Juszavzaj is csatlakozott.