Sokan, sokféleképpen magyarázzák a Jobbik növekvő népszerűségét a magyar társadalomban, ám arra kevesen hívják fel a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali pártnak tulajdonképpen semmi különlegeset nem kellett csinálnia ahhoz, hogy begyűjtse a politikai elitben csalódott szavazók százezreit. Kicsit állítottak a kommunikációjuk hangnemén, belőtték maguknak azokat a célcsoportokat, akiket elérhetőnek vélnek a saját céljaik megvalósításához, majd kárörvendő vigyorral figyelték, hogyan játszik a kezük alá az a botránysorozat, mely elsősorban a Fideszt, de jelentős mértékben a baloldalt is ellehetetleníti. (...) A legszomorúbb azonban az, hogy ezek a botrányok mind a mai napig lezáratlanok, így tovább növelik a Jobbik politikai erejét, és valószínűleg újabb necces ügyek is jönnek a közeljövőben. (...) Ha a demokratikus jobb- és baloldal záros határidőn belül nem találja meg a lehető legnagyobb közös többszöröst, és ezután is egymás ellehetetlenítésével foglalkozik, hatalmas szívességet tesz a Jobbiknak. Előbb utóbb (...) a rendszerváltás 25 évét a történelem szemétdombjára hajító politikai erők lépnek fel, melyek saját hivatkozási pontjaikat a demokratikus jogállam hibáiban fogják felmutatni. Ha nem lesz kiegyezés legalább a színfalak mögött a demokratikus ellenzéki pártok és a Fidesz között, a Jobbik tovább folytatja diadalmenetét akár 2018-ig is.