Szerinte tehát egyértelmű a főpolgármester felelőssége abban, hogy még ma sem működik az egykori tervekben szereplő két új fővárosi kórház, elmaradtak az informatikai fejlesztések és a gazdasági integráció, nem lépett hatályba az egészségügyi életpálya modell és annak részeként az új bérezési rendszer.
E javaslatok akkor kerültek megint elő, amikor Horváth szakmailag nonszensznek nevezte Tarlós Istvánnak azt az ötletét, hogy Hűvösvölgyben, az egykori "Lipót" épületében alakítsa ki a kormány a tervezett, új fővárosi központi kórházat. A főpolgármester a Kossuth Rádióban erre azt találta mondani, hogy a szocialista politikus ne ajánlgassa a korábbi fejlesztési terveket, hiszen azokat épp a szocialista-szabaddemokrata városvezetés idején ítélte "támogatásra nem méltó" projektnek a fővárosi közgyűlés. Horváth viszont arra emlékeztetett: Tarlós téved, hiszen a tervek megvalósítására akkor létrehozott cég 800 milliós tőkét is kapott a közgyűléstől, hogy a belső erőforrásokat megmozgató, egészségközpontú és hatékony gyógyítás feltételeit megteremtésék. A frakcióvezető úgy tudja, a kórházak előző ciklusbeli államosításakor - Tarlós által - kiürített részvénytársaság megmaradt vagyona is az államhoz került, ami szerinte példátlan megoldás. A János Kórház évekkel ezelőtti fejlesztési terveit kellene most elővenni, mert Budán, jól megközelíthető helyen kell lennie az új kórháznak - érvelt Horváth.
Azt eközben továbbra sem tudni, pontosan mely kerületek vezetőivel egyeztetett Tarlós, amikor az OPNI egykori épületét találták a legalkalmasabb helynek az új központi kórház kialakítására. Tóth József, a 13. kerület szocialista polgármestere lapunknak mindenesetre azt mondta, őt nem keresték ebben a kérdésben.
