Összességében a katonai kiadások az elmúlt évben elérték az 1,8 ezer milliárd dollárt, amely 0,4 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva. Az összeg 34 százaléka az Egyesült Államokra esik, 12 százalék Kínára, 4,8 százalék pedig Oroszországra, Szaúd-Arábiára, Franciaországra, Nagy-Britanniára, Indiára és Németországra - közölte jelentésében a SIPRI, stockholmi nemzetközi kutatóintézet.
Európa bizonyos régióiban ugyanakkor ellentétes tendencia tapasztalható, az ukrán válság érezhetően megnövelte az európai fegyverkezési versenyt, mindenekelőtt Ukrajnában és Oroszországban, valamint a balti államokban. Lengyelország is növelné a fegyverekre költhető pénzt, Varsó azonban csak hosszabb távon tervezi a haderő modernizálását. A stockholmi kutatóintézet számításai szerint Lengyelországban 2014-ben 13 százalékkal nőttek a katonai kiadások, ebben az évben pedig további 20 százalékos emelkedés várható.
Ez soknak tűnik ugyan, de csak ezzel éri el Varsó a NATO-val szembeni azon kötelezettségvállalását, amely szerint a GDP legalább két százalékát fordítja katonai célra. Legnagyobb mértékű emelkedés a Baltikumban Litvániában tapasztalható, ahol meredeken, 50 százalékkal emelik a katonai büdzsét 2015-ben, míg Észtországban 7,3, Lettországban pedig 15 százalékkal.
A kutatóintézet szerint Ukrajnában 2014-ben az előző évhez viszonyítva 23 százalékkal több pénzt fordítottak hadi célra. Mivel azonban nehéz felbecsülni a pontos költségeket, elképzelhető, hogy a valós összeg jóval magasabb ennél. Az idei évre ráadásul a SIPRI abból indul ki, hogy megkétszereződnek az erre fordított kiadások. E pénzösszegnek legalább a felét ugyanakkor a bérekre és a nyugdíjakra kellene fordítani. Súlyos gondot jelent azonban Ukrajna számára a korrupció is.
Oroszország a világon a harmadik a katonai kiadások tekintetében a toronymagasan első Egyesült Államok és Kína mögött. Ugyanakkor a Kreml tavaly 8,1 százalékkal emelte a hadi büdzsét. Ez részben az ukrán válságra vezethető vissza, részben pedig arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök már korábban meghirdette a hadsereg modernizálásának folyamatát.
2015-ben a SIPRI szerint Moszkva további 15 százalékkal emeli majd a költségeket. Ez azonban visszaüthet, különösen az alacsony olajár miatti rossz gazdasági helyzetre, a Világbank szerint ugyanis az idén 3,8 százalékkal csökken Oroszország gazdasági teljesítménye. A nyugat-európai országokban ezzel szemben csökkennek, vagy stagnálnak a katonai kiadások – állapította meg a SIPRI.
Ukrajnának naponta 5 millió eurós terhet jelentenek a "háborús költségek" - mondta el még január 9-én Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter a német Handelsblatt című üzleti lapnak adott interjúban. Jareszko szerint a napi 5 millió euró csak a katonai műveletek közvetlen költsége, és ezen felül további súlyos terheket ró Ukrajnára az Oroszországgal kialakult konfliktus.
Az ország 20 százaléka orosz megszállás alatt áll és 850 ezer menekültet kell ellátni – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy "a háború rendkívül költséges" és "nagyon fájdalmas", de az ukránok hajlandók megfizetni az árát annak, hogy az európai szabályok szerint élhessenek és Európához tartozhassanak. (A terrorellenesnek nevezett hadművelet 2014. április 7-én kezdődött.)
Bár hatályban van a minszki tűzszünet, amelyet azonban folyamatosan megsértenek a szemben álló felek, ez még nem jelenti azt, hogy Ukrajna tudná vagy akarná csökkenteni hadi kiadásait. Múlt héten Petro Porosenko államfő Odesszában meghirdette Ukrajna 2035-ig tartó flottaépítési programját. Ukrajnának haditengerészetet kell létrehoznia, és harcolni fog a Krím visszaszerzéséért. "Ukrajna tengeri hatalom volt, és az is marad" – mondta Petro Porosenko elnök.
