A kormányfő Recep Tayyip Erdogan elnök tavalyi kijelentését idézte, aki akkor azt mondta, a törökök „nyíltszívvel” viszonyulnak az örmények fájdalmához, s új fejezetet akarnak kezdeni a két ország viszonyában. Ferenc pápa vasárnap a huszadik század „első genocídiumáról” beszélt, Ankara válaszként konzultációkra visszahívta Vatikánba akkreditált nagykövetét.
Az örmények április 24-én emlékeznek a népirtásra. Jelenleg a világ 22 országa ismeri el hivatalosan is népirtásként az 1915-ös eseményeket, köztük Oroszország, Németország, Franciaország, Olaszország. Törökország mindig hevesen reagál, ha egy újabb ország is jelzi: genocídiumnak tartja a száz évvel ezelőtt történteket.
A katolikus egyház kemény veszteségeket könyvelhetett el Törökországban 1915 tavaszán: 98 800 örmény katolikus élt itt a népirtás előtt, közülük 33 900-an élték túl az eseményeket. A 156 templomból és kápolnából mindössze 20 maradt meg, a 110 misszionárius közül pedig 10 fejtett ki tevékenységet még 1923-ban is.
Ferenc pápa egyházfővé választása előtt is foglalkozott az örmény népirtás kérdésével. Az Abraham Skorka rabbival együtt írt, 2010-ben megjelent könyvében úgy fogalmazott, hogy a világ országai „mosták kezüket”, miután a tömegmészárlás megtörtént. „Az Ottomán Birodalom erős volt, a világban háború tombolt” – emlékeztetett Jorge Bergoglio még Buenos Aires érsekeként. Ezt az álláspontját képviselte pápává választása után is. Amikor 2013 júniusában fogadta XIX. Nerszesz Bedrosz Tarmunit, az örmény katolikus egyház fejét, az audiencián egy, a népirtást túlélő nő is jelen volt.
Ferenc pápa megrázta a kezét, s azt mondta neki: „Ön a 20. század első népirtását élte át”. Az akkori török külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a pápa szavait, amelyre a vatikáni szóvivő azt válaszolta: nem a nyilvánosságnak szánt megjegyzésről volt szó, tehát ez nem jelenti azt, hogy a pápa hivatalosan is népirtásnak nevezte volna az eseményeket.
Ami Ferenc pápa elődjeinek véleményét illeti, II. János Pál ugyan 2001-ben örményországi látogatása során nem beszélt népirtásról, de vizit végén olyan állásfoglalást írtak alá II. Karekin örmény pátriárkával, amelyben a 20. század első népirtásáról tettek említést. 2006-ban pedig amikor XVI. Benedek Cilicia örmény pátriárkáját fogadta, „szörnyű üldözésről” tett említést. Különben 1915-ben az akkor hivatalban lévő XV. Benedek pápa volt az egyedüli vezető a világban, aki fellépett az örmények védelmében. Levelet is írt V. Mohamed szultánnak, hogy állítsa le a vérengzést. Kérése nem talált meghallgatásra.
