A kutatóintézet szerint Ukrajnában 2014-ben az előző évhez viszonyítva 23 százalékkal több pénzt fordítottak hadi célra. Mivel azonban nehéz felbecsülni a pontos költségeket, elképzelhető, hogy a valós összeg jóval magasabb ennél. Az idei évre ráadásul a SIPRI abból indul ki, hogy megkétszereződnek az erre fordított kiadások. E pénzösszeg legalább a felét ugyanakkor a bérekre és a nyugdíjakra kellene fordítani. Súlyos gondot jelent azonban Ukrajna számára a korrupció.
Oroszország a világon a harmadik a katonai kiadások tekintetében a toronymagas első Egyesült Államok és Kína mögött. Ugyanakkor a Kreml tavaly 8,1 százalékkal emelte a hadi büdzsét. Ez részben az ukrán válságra vezethető vissza, részben pedig arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök már korábban meghirdette a hadsereg modernizálásának folyamatát. 2015-ben a SIPRI szerint Moszkva további 15 százalékkal emeli majd a költségeket. Ez azonban visszaüthet a különösen az alacsony olajár miatti rossz gazdasági helyzetre. A Világbank szerint az idei évben 3,8 százalékkal csökken az ország gazdasági teljesítménye.
A stockholmi kutatóintézet számításai szerint Lengyelországban 2014-ben 13 százalékkal nőttek a katonai kiadások, ebben az évben pedig további 20 százalékos emelkedés várható. Ez soknak tűnik ugyan, de csak ezzel éri el Varsó a NATO-val szembeni azon kötelezettségvállalását, amely szerint a GDP legalább két százalékát fordítja katonai célra. Litvániában meredeken, 50 százalékkal emelik a katonai büdzsét 2015-ben, Észtországban 7,3, Lettországban pedig 15 százalékkal.
Összességében a katonai kiadások az elmúlt évben elérték az 1,8 ezer milliárd dollárt, amely 0,4 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva. Az összeg 34 százaléka az Egyesült Államokra esik, 12 százalék Kínára, 4,8 százalék pedig Oroszországra, Szaúd-Arábiára, Franciaországra, Nagy-Britanniára, Indiára és Németországra.
