Az előterjesztett csomagot azért sem adhatta elő a miniszterelnök, mivel nem oly régen írt alá megállapodást az EBRD-vel, mely megállapodás, többek között arról szól, hogy a kabinet nem terjeszt elő a jövőben olyan törvényjavaslatot, amely a magyarországi pénzintézeteket sújtja, azok megkérdezése, beleegyezése nélkül. De érdemes odafigyelni az összjátékra – figyelmeztetnek szakértőink - Rogán Antal kiáll a nyilvánosság elé, ismerteti a tervet, a kormányfő pedig a szokásos rádióinterjújában azonnal reagál rá; beígéri az egyeztetést, mint kötelezettséget, de máris közli: a frakcióvezető által kijelölt út járható. Azóta hallhattunk már olyan kormányzati megnyilatkozást is, amely lényegében negligálná a bankok véleményét, és az esetleges szembenállás esetén is érvényt szerezne akaratának.
A most előterjesztett, ismételjük: nem könnyen megfejthető csomag egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kormányzat megint csak megfeledkezik saját felelősségéről. A veszteséget szenvedőket újra azokkal akarja megfizettetni, akik vétlenek az ügyben. A bankok, a kereskedőházak, amelyek tisztességgel működnek a bennük bízók pénzéből, betéteiből kellene kompenzálni. A Rogán-féle közleményben egyetlen szó sem esik arról, hogy milyen mulasztás terheli a felügyeletet; a Magyar Nemzetik Bank alá bevont pénzügyi felügyeleti szervezetet. Pedig a dolgok éppen itt kezdődnek, vagyis a felelősség megállapításánál. Ehelyett pontosan azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy a fokozatos rendteremtés során jutottak el a brókercégekig, ennek köszönhető, hogy kibuktak a visszaélések és kiderültek a csalások. Ebben az ügyben azonban a kormány nem tudja elhárítani az általa elkövetett hibákat, mint ahogy az MNB felelőssége is egyértelmű.
Hírmagyarázóink szerint a most ismertetett megoldást a pénzintézetek aligha fogadhatják el; ez ugyanis megint nem több mint politikai szemfényvesztés. Ráadásul egyelőre azt sem látni, hogy pontosan milyen szervezet lenne az, amelybe el kellene helyezni a károsultak részére szétosztandó összeget, illetve maguknak a károsultaknak kell-e oda tenniük a kötvényeiket? Ez egy állami szerv lenne, amelyet a kormány kontrollál? És ha igen, miként garantálja az anonimitást? Vajon nem indul-e NAV vizsgálat azokkal szemben, akiknél a kötvényvásárlást gyanúsnak, indokolatlannak tartják? Más megközelítésben: meg lehet-e bízni egy ilyen ügyben, ebben a kormányban?
Van további morális probléma is az előterjesztéssel, figyelmeztet szakértőnk. Az tudniillik, hogy épp úgy, mint a devizahitelesek ügyében, nem foglalkozik a kötvényvásárlók saját maguk által vállalt kockázataival. Ezek az emberek ugyanis, tudták, hogy amikor magas hozamú papírt vásárolnak, akkor rizikót is vállalnak. A jóval átlagos fölötti kamatígéret mögött nincs igazi garancia, s az aki ilyen akcióba kezd az tudja is. Vagy legalábbis tudnia illik.
Végül álljon itt még egy kérdés: mi lesz azzal a pénzzel, amelyet maga a kormányzat bukott el, miközben törvénytelenül helyezte ki a pénzét brókercégbe? Azt is a pénzintézetek fogják megtéríteni?
