Központi téma volt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a Quaestor-botrány, bár a kormányfő inkább a károsultak kártalanításáról szóló fideszes javaslat népszerűsítésével foglalkozott, semmint a kormány, és saját maga felelősségével. Mint mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonnali egyeztetést kezd a bankszövetséggel és a kabinet szerződéses partnereivel a kártalanításról. Tárgyalni azért kell a kormányfő szerint, mert Rogán Antal frakcióvezető javaslata - emeljék meg a kártalanítás limitjét hatról harmincmillió forintra - a pénzügyi rendszer szereplőitől befizetést követelne meg, ám a kormány megállapodást kötött az az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), valamint a magyar bankszövetséggel, és így semmilyen, a pénzügyi rendszert terhelő újabb adót, hozzájárulási kötelezettséget nem vetnek ki rájuk anélkül, hogy konzultálnának velük.
A tét nem kicsi: 32 ezer meglopott emberről beszélünk – mondta már a miniszterelnök. Jelenleg úgy tűnik, a 32 ezerből 22 ezer károsult támogatása megoldott, és 9500-é nem, de a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata szerint, 31 ezer károsult lenne megmentve és csupán 73 ember nem.
A kormányzat eddig egy Varga Mihály által egyetlen éjszaka alatt összeállított jelentésre hivatkozott, amikor arról volt szó, hogy Orbán Viktor milyen alapon adott felhatalmazást a minisztériumokra arra, hogy vonják ki a pénzüket a Quaestorból a Buda-Cash bedőlése után.
A Vs.hu rákérdezett az NGM-nél, hogy pontosan hogyan nézett ki ez a jelentés, az NGM pedig ezt válaszolta: A nemzetgazdasági miniszter 2015. február 25-én szóban tett jelentést a kormánynak a brókercégek és az állami, illetve közösségi vagyon kapcsolatáról. A szóbeli jelentés nyilvánosságra hozatala formája miatt nem lehetséges. Ez alapján tehát úgy néz ki, hogy valójában nem is jelentésről van szó, hanem Varga csak pár mondatban foglalta össze a helyzetet Orbán kérésére.
A miniszterelnök óvatossága indokolt, hiszen a pénzügyi szektor elég lassan ébredt rá: a Befektetés-védelmi Alapon (Beva) keresztül vele akarják megfizettetni a Quaestornál elsikkasztott pénzt, aminek politikai hasznát a kormány zsebelné be. „Akkor tudjuk támogatni a frakcióvezető javaslatát, ha egyébként az elfogadható a pénzügyi élet szereplői számára is. Szerintem az út járható” – mondta simulékonyan Orbán Viktor. Nem tudni, mit szól majd az EBRD ahhoz, hogy a Beva kártalanítási limitjét hatmillió forintról (20 ezer euró) harmincmillióra (100 ezer euró) akarják emelni, ami az unióban szinte páratlan mértékű (csupán Spanyolországban hasonlóan magas), csak abban lehetünk biztosak, hogy a parlament el fogja fogadni a tegnap este beadott javaslatot. A kormányfő bejelentése a tárgyalásokról már kora délután beérett: Varga Mihály és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke megkezdte az egyeztetést "a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor vállalatcsoport károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról", az egyeztetést hétfőn folytatják.
Délután pedig kiderült: a Beva igazgatósága megszavazta, hogy a fiktív kötvények tulajdonosait is kártalanítja az alap a (mostani) törvényben szereplő 20 ezer eurós értékhatárig. Hogy miből, az csak az este benyújtott javaslatból derül ki, amely ugyanakkor 100 ezer euróra emeli a kártalanítási összeghatárt. Hogy most száz-e a húsz-e, este még nem lehetett tudni. Az MNB azonnal üdvözölte is a döntést, hiszen győzött az a korábbi álláspontja, hogy a fiktív kötvények tulajdonosai sem maradhatnak magukra, a gazdasági tárca pedig arra "kérte" a NAV-ot, hogy méltányosan járjon el a brókerbotrányban érintett emberek adóügyében: senkinek sem kell adót fizetnie olyan jövedelem után, amelyet ténylegesen nem szerzett meg, amivel feltehetően a fiktív kötvényeket megvásárlókra gondoltak.
A kormány tehát mindent megtesz, hogy a csaknem teljes körű kártalanítással enyhítse azt az elégedetlenséget, amelyet a kormány keltett nem csak a Quaestor-botránnyal kapcsolatos zavaros kommunikációval, hanem azzal is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium több mint 400 millió forintot bukott, miközben a külügy az utolsó utáni pillanatban menekített ki 3,8 milliárdot a brókercégtől, mégpedig a kormányfő személyes utasítására.
Orbán a korábban brókercégeknél tartott állami vagyonnal kapcsolatban azt mondta, vizsgálatok zajlanak, és egyelőre nem tudják, "ki követett el butaságot" és "ki volt gondatlan", a háttérintézményekre a források elhelyezésére vonatkozóan eddig megengedőbb szabályok vonatkoztak, mint magukra a költségvetési szervezetekre, amelyek nem tarthatnak közpénzt brókercégeknél - tette hozzá, majd ismét megemlítette a Quaestornak – a szocialista kormányok idején – folyósított 17 milliárd forintos fejlesztési banki hitelt is, amellyel kapcsolatban sürgősen meg kell indítani az ezt tisztázó eljárásokat, „tán a feljelentések már meg is történtek”. Orbán ismét elmondta: a pénzügyi rendszerben rendet kell tenni, a szocialista kormányzás után az „istállót kellett kitakarítani”, aztán a bankok, majd a takarékszövetkezetek rendbe tétele következett, és most eljött a pénzügyi befektetések átvizsgálásának ideje.
Orbán szerint egyébként "a brókervilág nem a legízlésesebb része az emberi civilizációnak", itt furcsa emberek, furcsa ügyletek, furcsa életvitelek, nagy autók, szőke hölgyek, rengeteg elköltött pénz és meglopott ügyfelek láthatóak. De „akármilyen nagyfiúkról” van is szó, rendet kell tenni ebben a világban. Bár a brókerbotrány felelősei hetekig voltak szabadlábon, és a késlekedésben a Legfőbb Ügyészség felelőssége is komolyan felmerült, Orbán megint leszögezte, hogy „kattannia kell a bilincsnek.
A nap egyik utolsó híre volt: távozik az egyik külügyi államtitkár: Kohut Balázs fél évig volt közigazgatási államtitkár, a PestiSrácok szerint a Quaestor-ügy miatt, közös megegyezéssel megy el. A külügy szerint ez persze nincs így, ott azt mondják, hogy Kohut csak hat hónapra vállalta a posztot, és már kinevezésekor azt mondta, hogy fél év után vissza akar menni a privát szférába, és az egésznek semmi köze a brókerbotrányhoz.
A Magyar Liberális Párt nem támogatja azt a fideszes javaslatot, hogy egységesítsék a Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítési értékhatárát. Bodnár Zoltán, az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa pénteken az MTI-nek azt mondta, a szolid hozamú, de nagyobb biztonságú banki megtakarítási formák estében indokolt lehet a magas értékhatár, de a befektetési szolgáltatók magasabb hozamú termékeihez magasabb kockázat tartozik, amit a befektetőnek kell viselnie. Ugyanakkor a Liberálisok helyesnek tartják, hogy a Quaestor-károsultak kártérítésére külön alapot hozzanak létre és ezt a Magyar Nemzeti Bank tőkésíti fel - közölte. Kijelentette, hogy a károkozásban meghatározó szerepe volt az MNB „hanyagságának és elégtelen működésének”, ebből pedig az is az következik, hogy az alap terheit még részletekben és hosszú időre elnyújtva sem lehet a pénzügyi szektor tisztességes, a „csalárd ügyekben” vétlen szereplőire terhelni.
Az LMP szerint a kártalanítás mellett az a legfontosabb feladat a brókerbotrányok után, hogy rendbe tegyék a pénzügyi szektort. Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kisbefektetők kártalanításával kapcsolatban törvényjavaslatot nyújtanak be, de ha a jövőben is csak ezzel foglalkoznak, akkor újabb bedőlések jöhetnek. Hozzátette: látni a Magyar Nemzeti Bank felelősségét az ügyben, ezért a befektetési kártérítési alap feltöltését részben a jegybank forrásaiból oldanák meg: a devizaműveletekből származó nyereség 10 százalékát kellene a javaslat szerint átutalni. Schmuck Erzsébet a Fidesz kártalanítása javaslatával kapcsolatban közölte: a kártalanítással, és annak mértékével egyetértenek, de nem csak a kereskedelmi bankokkal fizettetnék azt meg.
Totális cinizmusra, vagy a magyarországi gyermekszegénység mélységének meg nem értésére utal Orbán Viktor péntek reggeli kijelentése. Így reagált lapunknak Farkas Zsombor szociálpolitikus, miután meghallgatta a 180 percnek adott interjút, amelyben a miniszterelnök kijelentette: az a kormánydöntés, hogy a bölcsődés és óvodás gyerekek 90 százaléka naponta háromszor ingyen kap étkezést, Európában sem ismert újszerű dolog, amire „büszkék lehetünk, és amellyel egyszer és mindenkorra a gyermekszegénységről szóló és a gyermekéhezésről szóló vitákat zárójelbe tehetjük. Azt mondhatjuk büszkén, hogy mi egy olyan ország vagyunk, ahová, ha egy gyerek születik, akkor a fölneveléséhez szükséges feltételeket nemcsak a szülők, nemcsak az önkormányzat, hanem az állam is megadja.” A gyermekszegénység egyik legismertebb hazai kutatója emlékeztet rá, hogy a legkisebbek nem sokkal több, mint tíz százaléka jár bölcsődébe, összesen 36 ezren, többségük városi középosztálybeli családokból érkezik. A mélyszegénységben élők túlnyomó része olyan kistelepüléseken lakik, ahol nem is kell ilyen intézményt működtetni. Mi lesz a bölcsődébe soha be nem jutó gyerekekkel? – teszi fel a kérdést Farkas Zsombor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, vagyis csaknem félmillió kisdiák eddig is ingyen étkezett az iskolákban a 6. osztály befejezéséig, ha ezt a kört bővíti a kormány, az helyes, de a szegénység ennél összetettebb kérdés – érvel a szociológus. Nemzetközi felmérések szerint a 17 év alatti magyar fiatalok harmada súlyos anyagi gondokkal küszködő családokban nő fel, a szakértő tehát úgy látja, megdöbbentő és aggasztó felelőtlenség kijelenteni, hogy többé nem kell beszélni Magyarországon gyermekéhezésről.
