Reformokat akar látni Görögországtól Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Megfogalmazása szerint a görög miniszterelnök moszkvai látogatása aligha segíti az Athén és a hitelezők közötti tárgyalásokat. „Oroszország jelenleg nem lehet komoly tárgyalópartner Görögország számára” – hangoztatta Weber. Hozzátette, Athénnak végre eredményeket kell felmutatnia.
Martin Schulz az Európai Parlament elnöke a ZDF-ben ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy Ciprasz Moszkvában nem tért el az Európai Unió által képviselt irányvonaltól. Ez pedig megnyugtatta őt – tette hozzá.
A Bundestag gazdasági bizottságának elnöke, a keresztényszocialista Peter Ramsauer ezzel szemben keményen bírálta a görög kormányfő moszkvai útját. „A pénzügyi hazárdjáték után most a külpolitikai nyomásgyakorlás következik” – jelentette ki a Passauer Neue Presse című lap csütörtöki kiadásában. Szerinte Ciprasz ezzel egy vörös vonalat lépett át. A CDU politikusa, Elmar Brok,az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, emlékeztetett arra, hogy Oroszország önmagában nem állíthatja vissza a korábbi életszínvonalat Görögországban.
A német bírálatokkal szemben a görög média pozitív hangnemben számolt be Ciprasz útjáról. Az Etnosz című lap internetes kiadásában „új fejezetről” tett említést a két állam kapcsolatában. A lap szerint a viszony „drámai javulása” európai körökben „felháborodást” váltott ki. A Ta Nea a látogatás stratégiai és geopolitikai jelentőségével foglalkozott, s azt állapította meg, hogy az orosz fővárosban „nehéz sakkjátszma kezdődött”. A lap szerint felértékelődhet Athén külpolitikai szerepe, amely „a Sziriza-kormány agresszívebb fellépésének köszönhető”.
A Kathimerini úgy fogalmazott, hogy Alekszisz Ciprasz moszkvai útja csak „egy sakkhúzása volt a sokk közül”. A lap utalt arra, hogy Janisz Dragaszakisz kormányfőhelyettes Pekingben járt, s Görögország az Egyesült Államokkal is intenzíven tárgyalt. (Washington kerek-perec ki is jelentette, nem kíván hitellel segíteni Görögországnak.)
A kedvező görögországi fogadtatás nem hatja meg Athén hitelezőit, akik már nagyon türelmetlenek a görögök nem túl együttműködő politikája miatt. A Helsingin Sanomat jelentése szerint a finn kormány már úgy véli, ha nem sikerül közös nevezőre jutni a reformokról, Athént ki kellene tessékelni az euróövezetből.
A görögök tegnap átutalták az IMF-nek esedékes újabb, 448 millió eurós hitelrészletet. Ugyanakkor az emberek továbbra is menekítik ki vagyonukat a pénzintézetekből. Az eltelt néhány hónapban 134,8 milliárd eurót vontak ki, március 30. és április 8. között 1,18 milliárdot. Ha ez az ütem folytatódik, nagyon hamar likviditási problémák jelentkeznek a pénzintézeteknél.