Demján Sándor;Gránit Bank;

- Bennmarad az állam a Gránit Bankban

A hetedik évtől vártak a tulajdonosai nyereséget a Gránit Banktól, de már tavaly, alapításának negyedik évében profitot hozott a pénzintézet. Talán ennek is betudható, hogy Varga Mihály, gazdasági miniszter, bejelentette, bár az EBRD-vel kötött megállapodás alapján 3 éven belül privatizálják az állami tulajdonba került pénzintézeteket, ez nem érvényes a Gránit Bankban meglévő 49 százalékos állami tulajdonrészre.

A Gránit Bank 2014-ben 183 millió forint adózás előtti és 156 millió forint adózás utáni eredményt ért el. A bank tavaly év végére 142 milliárd forintra, majd hússzorosára növelte induló, 7 milliárd forintos mérlegfőösszegét. Demján Sándor, a Gránit Bank legnagyobb magánrészvényese a konzervatív üzletpolitikának a sikerekben játszott szerepét hangsúlyozva rámutatott, hogy “a banknak nem az az elsődleges dolga, hogy hitelezzen, hanem hogy megőrizze a betétesek pénzét”. Bejelentette, hogy a Gránit Bank a biztató növekedési kilátások tükrében részvénye tőzsdei bevezetésével tervezi előteremteni a terjeszkedés finanszírozásához szükséges tőkét. Erre a tervek szerint 2017-ben kerülhet sor.

A bank ügyfelekkel szembeni kitettsége (hitel és garancia állomány) a múlt év végén 46,5 milliárd forint volt, amiből a vállalati hitelek közel 43 milliárd forintot tettek ki, ebből 20 milliárd forint volt az növekedési hitelprogram (nhp) keretében folyósított hitelösszeg. A betétállomány az év végén meghaladta a 110 milliárd forintot.

Hegedűs Éva vezérigazgató a konzervatív kockázatkezelésre, a biztonságra törekvő, ugyanakkor újításokra összpontosító üzleti politikának tulajdonította a nehéz globális és hazai piaci körülmények között “tiszta lappal” indult bank elmúlt években elért sikereit. A vezérigazgató közölte, a banknak nincs nem teljesítő hitele, a hitel-betét állomány aránya 50 százalék alatti, és költség-bevétel mutatója is jobb a bankrendszer átlagánál. Hegedűs hangsúlyozta, a digitális csatornák térnyerésével hamarosan a tranzakcióknak már legalább kétharmadát digitális úton hajtják végre.

Az M4-es autópálya szakasz építésének leállításáról döntött szerdai ülésén a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter miközben ismét igyekezett Brüsszelre hárítani a felelősséget, elismerte, nincs pénz a beruházás folytatására. Szakemberek szerint újra lehetne pályázni a projektre, s ha sikerrel járna a kormány, már az új "kedvencek" fölözhetnék le az uniós forrásokat.