Greenpeace;környezetkárosítás;vegyi anyagok;Budapesti Vegyiművek Zrt;Varjú Attila;

- Megszűnt, mégis aktív a vegyiművek

Hiába a Főgáz államosítása kapcsán kibontakozott vízszennyezéssel kapcsolatos kármentesítési probléma, a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló körüli botrány, most úgy tűnik, újabb katasztrófa közeli helyzet van kialakulóban. Igaz, az egykori Budapesti Vegyiművek Zrt. "működése" nem jelent újdonságot, annak környezetre gyakorolt hatásáról mindenki tud. Tenni viszont senki sem tud, vagy akar ellene.

Habár a Budapesti Vegyiművek Zrt.-t hivatalosan még 2008-ban felszámolás alá vonták, annak Illatos úti telepe a mai napig gondot okoz. Az itt található csaknem 2000 tonna veszélyes hulladék ugyanis aktívan szennyezi környezetét, aminek megszüntetésére semmilyen jel nem utal. A 444.hu és a Greenpeace helyszíni beszámolója szerint a káros vegyi anyagok szabadon úsznak szét és mérgezik Budapest belterületét.

De mégis mi történt eddig, hogy a helyzet ilyen súlyossá vált? A válasz meglehetősen egyszerű: semmi. Munkálatok ugyan már folytak az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében, de azok rendre kudarcba fulladtak. A Hídépítő Zrt. és alvállalkozói 2005-ben - az Európai uniós (EU) finanszírozással - összesen 1,4 milliárd forintból megkezdték a talajvíz megtisztítását, a munka során viszont a szivárgó anyagokat nem szállították el.

Az ugyanis nem a Hídépítő, hanem a Vegyiművek feladata lett volna, de e kötelezettségének nem tett eleget. Ezt tetézte később, hogy a vállalkozók - az EU-s szerződést megszegve - a tisztítással leálltak, és a környezet szennyezettségét sem mérték tovább. Öt évvel később aztán újabb "munkák" kezdődtek, azok viszont már csak szinten próbálták tartani a lehetetlen helyzetet.

Ahogyan az a környezetvédelmi felügyelet határozatában áll: "2011. augusztus 3. és 2011. augusztus 23. napján tartott helyszíni ellenőrzést a telepen, ahol rögzítésre került, hogy a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák." Félni tehát féltek az esetleges bajtól a szakemberek, tenni viszont ekkor sem tettek semmit. Vagy legalábbis nem túl hatékonyan.

Azóta viszont még ennyi sem történt, a felszámolás alatt álló Vegyiművek ügyeit intéző cég semmit sem tud érdemben tenni a szennyezéssel. Így hiábavaló a hatóság erre vonatkozó többszöri bírsága is, mivel azok rendre a fiókban landolnak - mondta a 444.hu-nak Varjú Attila, a felszámoló cég embere. A kezelő cég fizetni nem tud, a szennyezés felszámolására pedig végképp nincsen lehetőségük - tette hozzá.

Az ügy végső elsimítására elvileg két lehetőség mutatkozik: az egyik az állam beavatkozás, vagyis, hogy újabb milliárdokért elszállíttassa a veszélyes anyagokat a telepről. Erre viszont nem sok esély van. A másik lehetőség az volna, ha valaki felvásárolná az értékes ipari területet. A terület megtisztítását a vevőnek vállalnia kéne, amit a felszámoló beszámítana a vételára. De miután a telep és környéke fokozottan veszélyesnek helynek minősül, az állam nem engedélyezi a terület árusítását.

Mindenesetre a Greenpeace véleménye az ügy kapcsán elég egyértelmű. Szerintük egy tűzeset beláthatatlan következményekkel járna a telepen. A szennyezés jól láthatóan kijutott a környezetbe, amit a korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei is megerősítenek. A területen a lakosság védelme érdekében azonnali beavatkozásra van szükség - mondták. A kérdés már csak az, ki és mikor fogja a problémát megoldani.

Baranyi Krisztina (EGYÜTT) a telep bejárása után a volt Vegyiművek területén zajló drasztikus mértékű és hatású, évek óta folyamatosan tartó környezetkárosítások miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

Veszélyeztetett telepek
Hiába került állami tulajdonba a Főgáz, az óbudai gázgyár kármentesítése tovább csúszik, miközben a Duna vízmozgása folyamatosan beljebb mossa a szennyeződést. A talajtisztítás legkevesebb 9 milliárdba kerülne – írja nol.hu. A mintákban már évekkel ezelőtt határértéket többszörösen meghaladó mérgezőanyag-szennyezést mértek.
A kármentesítéssel kapcsolatban a legfrissebb hír: a fővárosi közgyűlés zárt ülésen megvitatta a kérdést, és egyhangúlag a talaj elszállítása és másutt történő megtisztítása mellett döntöttek. Az továbbra is kérdéses, hogy a becsült költség hogyan lett a korábbi 36 milliárd helyett 9 milliárd. A kármentesítés több mint három évig tartana.
A Főgáz igazgatótanácsa viszont nem támogatta.Szerencsésebb helyzetbe került a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában (Balmazújvárostól mintegy 10 kilométerre) lévő veszélyeshulladék-tároló. A kormány – vélhetően a Greenpeace nyomására - márciusi 18-i döntésével 400 millió forintot biztosít a tároló felszámolására, a területen felhalmozódott mintegy 3500-3700 tonna veszélyes hulladék csaknem 70 százalékának elszállítására,illetve a szükséges kármentesítés elvégzésére.
A zöldszervezet 2015 elején végzett talajvizsgálata szerint a telep területén kívül is határérték feletti mérgező szennyeződéseket mutatott ki. A szennyező anyagok kijutása ugyanis veszélyezteti az UNESCO-világörökség nemzeti parkot és annak élővilágát.



Mind az adatvédelmi, mind az információszabadságot érintő ügyekben csökkent a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által 2014-ben megállapított jogsértések száma az előző évekhez képest. Péterfalvi Attila NAIH elnök szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a magyar társadalomban erősödött az adatvédelmi tudatosság, emellett a tavaly nőtt az olyan konzultációs ügyek száma, amelyekben még az adatkezelés megkezdése előtt fordultak panasszal a hatósághoz – egy sikeres konzultáció pedig megakadályozhatja a jogsértést.