Lázár János;Buda-Cash;

FOTÓ: Népszava

- Buda-Cash: kétmilliárd jár a károsult önkormányzatoknak

Kétmilliárd forint segítséget kap a Buda-Cash-botrányban érintett 84 önkormányzat a kormány szerdai döntése alapján, hogy a települések megőrizhessék működőképességüket, ki tudják fizetni a szociális segélyeket és a béreket - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János megjegyezte azt is, hogy az érintettek a következő napokban megkaphatják a pénzt. A miniszter ismertette: a korábban el nem adósodott 115 önkormányzat idén 10 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázhat. Emellett a kormány kifizeti a bírságokat azon 140 település helyett, amelyeket a fejlesztéseikkel összefüggő visszaélések miatt elmarasztalt az Európai Bizottság - mondta. Hozzátette: a visszaélések 2010 előtt történtek, a kormány mintegy 1,7 milliárd forint összegben fog segítséget nyújtani. Ugyancsak döntés született arról, hogy a kormány 740 millió forint erejéig támogatást nyújt Jászberénynek a Dalkia Zrt.-vel szemben elvesztett pere után, megmentve a várost a csődtől.

A miniszter arról is beszámolt, hogy fontos javaslatnak és támogatásra érdemesnek tartja a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatát, amely szerint Beva által nyújtott biztosítás összeghatárát 20 ezerről 100 ezer euróra emelnék. Annak vizsgálatát, hogy ezt hogyan lehet visszamenőleges hatállyal akár a Quaestor-károsultakra vonatkoztatni az igazságügyi tárcára bízta, illetve alaposan áttekinti a javaslatot a Fidesz-frakció is - jelezte a miniszter. 

A tárcavezető megjegyezte: ha ez a javaslat megáll, akkor a 32 ezer károsultból szinte mindenki hozzájuthatna, ahhoz a pénzhez, "amit kockára tett". Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a az államkincstár nem áll készen arra, hogy kereskedelmi banki funkciókat ellásson. Szavai szerint a MÁK megtehetné, hogy minden költségvetési pénzt térítésmentesen kezeljen és hitelezést is végezzen, de nagy vita van a kérdésről és nincsenek meg a technikai eszközei, hogy ezt megtegye. Kifejtette, hogy jelenleg bizonyos kincstári szolgáltatások versenyképesek, de van, amit a kereskedelmi bankok olcsóbban nyújtanak, a szabályozás áttekintése folyamatban van. Közölte azt is: a kormány elfogadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökének tájékoztatását arról, hogy az Magyar Fejlesztési Bank által (az ETO Park beruházáshoz nyújtott) mintegy 17 milliárdos kölcsön ügyét megvizsgálja.

Korábban írtuk: Még el sem ült az orosz szél, Simicska a kormányfőt érintő ügynökváddal állt elő, majd bedőlt a Buda Cash brókerház. Ezután a "jövőbe látó", ám a dátumokra kevéssé sikeresen emlékező Orbán Viktor állítólag utasítást adott minisztereinek arra, hogy minden állami pénzt vegyenek ki a brókerházakból. Ez ugyanakkor csak Szijjártó Péter külügyminiszternek jött össze, aki éppen azon a napon "szerzett vissza" 3,8 milliárd forintot - kétes körülmények között - a Quaestor Csoporttól, amikor annak egyik befektetéseket kezelő cége csődöt jelentett. Azóta a kabinet már több verzióval is előállt a bennfentes kereskedelem gyanúját elhessegetendő, ám a kérdések - a válaszokkal egyenes arányosságban - szaporodnak.

5,3 százalék lehet a maximális reklámadó

Lázár János a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány azt javasolja, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke. Ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés - mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.

 

Végleges döntést még nem hozott a kormány a reklámadóról, de Lázár János szerint 5,3 százalék lehet az adó felső kulcsa. A további részletek még homályosak, de lapunk korábbi értesüléseit igazolja a mai bejelentés, azaz: rég eldőlt a reklámadó sorsa.