A kétezres években rendezett olimpiai játékokra való felkészülések során divattá vált az a visszatérő „rigmus”, hogy sportolóink erőn felül teljesítenek, ugyanis több vetélytársukhoz képest, nem egyenlő körülmények között készülhetnek az ötkarikás eseményekre. Ennek ellenére folyamatosan szállították a magyar sportolók a szép sikereket. Nos, azt nem vitatjuk, hogy valóban igazuk volt azoknak, akik hasonlóan értékelték a magyar sport létesítmény- és finanszírozási helyzetét, viszont ez a korszak az utóbbi évek sporttámogatási stratégiájának köszönhetően lezárult.
A 2020-as tokiói olimpiára készülve már nem feltétlenül fest majd jól – még akkor sem, ha valóban igaza lesz –, ha a kiemelt sportágak képviselői közül egy sportoló azt mondja, nem kapta meg a kellő támogatást a jó szerepléshez, hiszen az állam közel 136 milliárd forintot utal át a MOB-on keresztül a 16 sportágnak. Ez pedig nem kis pénz, így az elvárások is jogosan megnövekednek.
A 2008-as pekingi olimpia után (3 arany, 5 ezüst, 2 bronz) lehetett azt mondani, hogy ilyen körülmények között ez is szép teljesítmény, viszont a 136 milliárd tükrében, ugyanezt 2020-ban nem feltétlenül lehetne kijelenteni. Még akkor sem, ha a magyar sport ezzel a támogatással, lehet csak kicsit farag a sporthatalmakkal szembeni lemaradásából.
Megtöbbszöröződő támogatások
A kiemelt sportágakra szánt büdzsé (ebbe nem tartoznak bele a társasági adókedvezményből (TAO) részesülő sportágak) átlagosan, több mint a kétszeresére növekedett évi lebontásban a 2013-ban nyújtott támogatásokhoz képest. Az egyes sportágakat figyelembe véve azonban ezek a számok egészen eltérőek lehetnek. Az evezősök például majdnem a 2013-ban kapott pénz tizenötszörösét kapják, míg a korcsolyázóknak meg kell elégedniük éves apanázsuk megduplázásával.
Ezek a pénzek a MOB-on keresztül érkeznek a szövetségekhez, amelyek öt főbb irányba csoportosítják tovább ezeket a támogatásokat. Elsősorban természetesen a versenysport háttereként szolgál, de emellett nagyon fontos a jövő nemzedékének a nevelése is, így az utánpótlás külön stratégiai egység. A műhelyek és egyesületek is részesülnek ezekből az állami pénzekből, míg a Kiemelt Edzői Programmal szeretnék elérni, hogy ne csupán a sikereket elért vagy nagy reménységű sportoló, hanem az őt felkészítő szakember is az eredményeinek megfelelően részesüljön juttatásokban.
Végül, kiemelt fontosságú az infrastruktúra fejlesztése is. A támogatások megnövekedésénél azért annyit érdemes megemlíteni, hogy a hatalmas pénzekben a sportlétesítmények építése- és fejlesztése is szerepet játszik, ugyanis a 2013-as évben ezt a kategóriát még külön kezelték a sportági támogatásoktól.
Bár elsősorban a stadionépítésekről hallani, de emellett a többi sportág is részesül új komplexumokban, illetve létesítményfejlesztésben. A látványsportágak (jégkorong, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) könnyebb helyzetben vannak, hiszen számukra a TAO-ból még nagyobb összegek érkeznek, így lehetőségük van jégpálya, tornacsarnok, stadion, illetve uszoda építésére. A többiek számára leginkább akkor van lehetőség egy kulturált és modern létesítmény építésére, ha valamilyen világversenynek adhat otthont az ország, és a pályázat megköveteli az építést is.
Nem csak építünk, rendezünk is
Ha végigtekintünk a kiemelt sportágakon, akkor az azért látszik, hogy (részben) a befolyó összegeknek is köszönhetően, majdnem mindegyik szövetség fel tud mutatni egy eseményt, amelynek az utóbbi években adott otthont, illetve amelynek már elnyerte a rendezési jogát. Az asztaliteniszezők a frissen elkészült Tüskecsarnokban voltak a World Tour sorozat első állomásának házigazdái, jövő ősszel pedig ugyanott Európa-bajnokságot rendeznek. Az atléták az utóbbi években már megszokhatták, hogy a Gyulai István Emlékversenyen a világ legjobbjai is tiszteletüket teszik.
Ennek ellenére számukra még nincs otthonként szolgáló létesítmény. Az új Puskás stadionban a tervek szerint nem lesz futópálya, így ez sem könnyíti meg a helyzetüket. Kérdés, hogy egy szimplán atlétikai stadion mennyire lenne kihasználva – valószínűleg nem annyira –. Márpedig egy esetleges 2024-es olimpia rendezéshez ilyenre is szükség van.
Birkózásban 2013-ban világbajnokságnak, cselgáncsban pedig Európa-bajnokságnak adott otthont Budapest. Utóbbi sportág ezen felül 2017-ben vb-t is rendezhet. Kajak-kenuban nem rég derült ki, hogy 2011 után 2019-ben is Szeged lehet a házigazdája az olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak. Az ugyancsak vízi sportágnak számító evezősöknek viszont még várniuk kell egy hazai rendezéssel.
Az épülő kerékpáros létesítményről és az ezzel kapcsolatos lehetőségekről keretes írásunkban olvashatnak. A korcsolyázók az elmúlt években bővelkedtek eseményekben, hiszen a mű- és gyorskorcsolyázók számára Eb-t, míg a rövidpályás gyorskorcsolyázóknak vb-t rendeztek hazánkban.
Ökölvívásban a debreceni Bocskai István Emlékverseny nagy hagyománynak örvend, ahol rendre erős mezőny gyűlik össze, de az olimpia szempontjából jelentős versenyek még itt is váratnak magukra. Ezzel szemben öttusában Székesfehérvár Európa-bajnokságnak volt házigazdája tavaly, míg Kecskemét szintén az előző évtől a Világkupa egyik állomása. Röplabdában egyelőre már az is nagy siker, hogy 1987 után ismét ott lehet női csapatunk az idei Eb-n.
A sportlövőknél sokszor felmerül, hogy nem a legjobb a lőtéri helyzet, ennek ellenére tavaly koronglövő kontinensviadal volt Sarlóspusztán, jövőre pedig Győrben légfegyveres Eb-t rendeznek. A magyar teniszben ismét nagy remény az utánpótlás, ezért is fontos, hogy a Fed-kupa euro-afrikai zóna I-es csoportjának ismét házigazdája lehetett Budapest.
A tornászok pályáztak a 2017-es világbajnokságra, de Győr elbukott Kanadával szemben, így viszont a tervek szerint egy Eb jöhet szóba majd 2018-ban. Úszásban fordított a helyzet, mert 2021-re elnyerte Magyarország a vizes-vb rendezését, de végül 2017-re ugrik be a mexikói Guadalajara helyett. A vívók szintén nem panaszkodhatnak, mert 2013-ban vb-nek adott otthont a főváros.
A sportolókon a sor
Ezeket látva, azt mondhatjuk, hogy megtérül a sportba befektetett pénz. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen hatalmas összegekről van szó és a rendezési költségek java része a 136 milliárd forinton felüli érték. Így visszakanyarodva a sportolókhoz, nekik kell bizonyítaniuk, jó helyre kerültek az adófizetők pénzei és élnek a nagyobb támogatások adta lehetőségekkel. Ezt pedig az eredményeikkel érhetik el. A 2020-as olimpia ilyen szempontból mindenképpen egy vizsga lesz.
