A rendszer önkéntes módon működne, viszont aki belép a csődvédelembe, annak számítania kellene rá, hogy a kirendelt csődbiztosok megtilthatják neki, a nagyobb vásárlásokat, sőt, előírhatják azt is, hogy akinek van kocsija, nyaralója, az adja el az adósságrendezés érdekében. A várhatóan 2016-tól élő szabályozás szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl. A javaslat szerint ez a törvény azért lenne előnyös az adósoknak, mert összességében kevesebb pénzt kellene visszafizetniük, a hitelintézeteknek pedig azért, mert a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozásukat nagyjából 20 százalékért tudnák eladni.
Fontos viszont, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőkön ez sem segítene. A magáncsőd kérdését már több éve lebegtetik, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik. A Bankszövetség nem észrevételezte az értesülést, de jelezte, szakértői szintem már hónapok óta tartanak az egyeztetések a minisztériumok, az MNB és a bankok között.