Kaptak-e a jegybank, illetve a felügyelet vezetői formális, vagy informális tájékoztatást a Quaestor-csoport pénzügyi helyzetéről a kormányzat bármely szintjéről az elmúlt hónapokban? - kérdezte. Miért nem tűnt fel a jegybanknál, hogy a Quaestor 9 százalékos kamatot fizet, amikor a banki kamat 4 százalékos volt? Miért engedélyezett hetvenmilliárdos kötvénykibocsátást a jegybank? Miért nem vette észre a jegybank, hogy 150 milliárd forintnyi hamis kötvény van a piacon? Egy 10 milliós törzstőkéjű cégnek hogy lehet 70 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására engedélyt adni? Miért nem vették észre, hogy ez egy bedőlő piramisjáték? - sorolta kérdéseit a képviselő.
Schiffer András azt is firtatta, hogy nem kellene-e a jegybanknak egy alapot elkülönítenie palota- és festményvásárlás helyett, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárt meg tudja fizetni.
Balog Ádám, a MNB alelnöke válaszában azt mondta: a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél feltárt visszaélésnek semmi köze a Quaestor Hrurira Kft. számára engedélyezett kötvényprogramhoz. Ez a program már nyolcéves, először Veres János pénzügyminiszter adott arra engedélyt, majd a 70 milliárdos emelés 2013-ban a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet integrációja előtt történt - ismertette, hozzátéve: a 70 milliárd forintból 58 milliárdot bocsátottak ki. Jelezte, a kamat vizsgálata nem tartozik az MNB határkörébe.
Beszámolt arról is, javasolják a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítási keretét felemelni 100 ezer euróra, illetve azt is, hogy a kormány vizsgálja meg a Beva összevonását az Országos Betétbiztosítási Alappal.