A portál szerint a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása reménnyel töltötte el Kelet-Ukrajna orosz-ajkú részét. E régió lakói nem örültek Viktor Janukovics elűzésének, de főképp az új hatalomnak nem, amelyet fasisztának és oroszellenesnek tartottak. Nem mindenki akart egyértelműen elszakadni Ukrajnától, de az új kormányt sem tudták elfogadni és amint fogalmaztak, „az oligarchák visszatérését a hatalomba” is elutasították.
Április 6-án felgyorsultak az események. Az orosz határhoz közeli Luganszkban a tömeg körbevette majd lerohanta a biztonsági szolgálat épületét, a foglyok elengedését és a megye státusáról döntő népszavazás kiírását követelték. Hasonló helyzet alakult ki Harkivban és a nagyobb keleti városokban. A tüntetők a kijevi Majdan mintájára elfoglalták a helyi kormányzati épületeket. Donyeckben az oroszbarátok a regionális parlament rendkívüli összehívását sürgették, hogy napirendre tűzzék az Oroszországgal való egyesülés kérdését.
Miután másnap, április 7-én kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, Alekszander Turcsinov ügyvivő ukrán elnök bejelentette: Oroszország áll a kelet-ukrajnai függetlenségi törekvések hátterében, Moszkva ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint a Krím-félsziget esetében, ezt pedig Kije meg fogja akadályozni.
A kijevi vezetés ekkor indította meg az úgynevezett antiterrorista hadműveletet. A polgárháború közel egy éven át tartott, jelenleg tűzszünet van hatályban, a tényleges rendezés még várat magára.