Lelkes levélírótársamnak, Prosperónak teljesen igazat adok abban, amit Vasárnap cím alatt írt a boltbezárásokról. Egy gondolatát vitatom, melyben azt kérdezi: lehetett-e egyáltalán naptári hét és vasárnap az ókori Egyiptomban vagy Babilonban, hiszen más kultúra nem volt akkoriban, s a kereszténység csak 2000 éves. Nos, ha ateista is, ennyit bizonyára ismer a Bibliából: „…és a hetedik napon megpihent”. A szombat szó héber eredetije, a sabbath azt jelenti: pihenni. Babilonban talán nem, ám a zsidóknál biztosan pihenőnap volt a hetedik – ez persze nem azt jelenti, hogy ma is eszerint kell élnünk. A zsidó Biblia, a Tóra teremtéstörténete a heti beosztásra épül, ez a mű pedig az i. e. 9-6. században keletkezett, tehát volt más kultúra és civilizáció, éspedig a zsidó. A kereszténység Bibliája is ezen alapul, s az is tartalmazza ezt a mítoszt. A hetes beosztás a fentieknél bizonyosan régibb és valószínűleg a babiloni gyakorlatot követi, amely a Hold fázisainak változásait használta fel az idő tagolására. A hetes szám mágikus tisztelete is szerepet kaphatott ennek az időegységnek a kialakulásában, mivel az ókorban hét „bolygót” ismertek: a Napot, a Holdat, a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt, ezeket isteneknek, kozmikus hatalmaknak tartották. A babilóniaiak, majd a rómaiak is ezekről nevezték el a hét napjait, amint az számos európai nyelvben ma is kimutatható.