Trócsányi László igazságügy-miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjúban közölte: céljuk, hogy visszaszerezzék a végrehajtások iránti közbizalmat. Elmondta, legfontosabb céljuk annak elérése, hogy az emberek ne úgy érezzék, ellenük folyik az eljárás. A miniszter megjegyezte, csökkentik a végrehajtói tarifákat és felső határt szabnak a munkadíjakban és jutalékokban. A kamarai rendszer átalakításáról szólva kifejtette, bírósági végrehajtói kart hoznak létre, amely köztestületként (a végrehajtók szervezeteként) alapvetően érdekképviseleti feladatokat lát el. Trócsányi László arról is beszélt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) felett a közhatalom kontrollja eddig minimális volt, holott a végrehajtás állami közfeladat. Kitért arra is, hogy miután átvilágították az MBVK tevékenységét, szabálytalanságokat találtak, amelyek miatt az ügyészséghez fordultak. Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Császti Ferenc, az MBVK volt elnöke ezzel szemben koncepciós eljárásnak tekinti a feljelentést. Császti "színjátéknak" nevezte a végrehajtói kamara átvilágítását, melynek folyamán kénytelen volt lemondani az elnöki tisztségről. Álláspontját egy körlevélben fejtette ki, melyet kollégáinak küldött a vizsgálódások kapcsán. "Megdöbbentem a jogtiprások és törvénytelen eljárások tömegén, valamint azon, hogy a kamara vezetése mindezt tétlenül nézi." - méltatlankodott Császti Ferenc a minisztériumi vizsgálódásról szólva. Hozzátette, szerinte a kamarai rendszer átalakításával végrehajtói kamara megtizedelése a cél. Császti körlevélében utalást tesz egy "nyájas arcú" kollégára is, aki "a megfelelő alomhoz tartozik" és egy jól irányított kampánnyal a későbbiekben akár kamarai vezető is lehet belőle – a találgatások szerint köztestület korábbi vezetőjére Schadl Györgyre gondolt ezalatt. Mint ismeretes Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly december elején nevezte ki Szekér Juditot miniszteri biztosnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé, amit Császti az autonómia megszüntetésének tart. A közhatalmi kontroll hiányára reflektálva a volt elnök azt állítja, a kamara gazdálkodását a számvizsgáló bizottság folyamatosan ellenőrizte, évente volt rendes könyvvizsgálat, amely nem talált rendellenességet. Ezen kívül állítása szerint a NAV is tartott ellenőrzéseket, melyek során nem merült fel probléma. A kamara pénze nem közpénz, így kizárólag a tagságnak lenne joga a választott szervein belül bármiféle ellenőrzésre – tette hozzá. Császti mindennek ellenére továbbra is mindent meg szeretne tenni a szervezetért és annak tagjaiért – írja a volt elnök.
