Radner művésznő 2007-ben Bayreuthban nyerte meg a nemzetközi énekversenyt. Nyílt színen első ízben Zubin Mehta indiai karmester vezényletével ugyancsak spanyol dobogón mutatkozott be, Händel Salomon című oratóriumában. A német kritika hangjának különös melegségét, nagy muzikalitását és színpadi megjelenésének varázsát emelte ki. Első Wagner alakítása a Parsifalban volt, Lorin Maazel vezénylésével. Aztán már a Berlini Filharmonikusok nagy Maestrójának, az angol Sir Simon Rattle-nak a pálcáját követve az Istenek alkonyának volt a Flosshildéje, amelyet aztán förgeteges sikerrel 2010-ben a salzburgi fesztiválon ismételt meg.
Énekelte Richard Strauss két operájának, az Elektrának és az Árnyék nélküli asszonynak az alt szerepeit is, majd érkeztek a nagy meghívások, Milánóba, Rómába, New Yorkba. Az 1960-ban a hajdani szovjet földön született Oleg Bryjak mögött ugyancsak nagy nemzetközi pálya áll. A színpadok, amelyeknek közönsége megtapsolta, egyebek között Párizs, Zürich, Los Angeles, Bécs, Berlin, München és Tokió. Szent Pétervárott mutatkozott be, majd a stuttgarti nemzetközi énekversenyen második díjat nyert, ami után Karlsruhe dalszínháza szerződtette. Főként orosz, de olasz basszbariton szerepekre is.
Volt Basilio a Szevillai borbélyban, Dulcamara a Szerelmi bájitalban, Varlaam a Borisz Godunovban, Igor herceg. Énekelt Mozartot is, a Don Giovanni Leporellóját. A düsseldorfi társulatnál huszadik évadját fejezte be. Christoph Meyer főigazgató úgy nyilatkozott róla, hogy „összehasonlíthatatlanul nagy művészt és jelentős egyéniséget veszítettünk el benne”. És mint a világsajtó méltatásai tanúskodnak róla, nem csupán a német zenei élet, hanem a nemzetközi operaművészet is, mindkettőjükben.
