Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését - jelentette be kedden Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az uniós források felhasználásáért és a közlekedésért felelős tárcavezetők azért döntöttek így, mert az az EB felvetette annak gyanúját, hogy a kivitelezésben rész vevő cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal. A kormány nem ért egyet a EB-vel, s amíg nem bizonyosodik be a gyanú, nem tör pálcát senki fölött, de mert közpénzből finanszírozott projektről van szó, teljes körűen ki akarja vizsgálni az ügyet. Eddig a kincstári magyarázat.
A múlt héten vált ismertté, hogy az EB elutasította a kormány támogatási igényét a két település közötti 30 kilométeres szakasz finanszírozására, mert az építési költségre előterjesztett 110 milliárdos kérelmet túlzónak találta. A három kivitelező, a Közgép Zrt., az A-Híd Zrt. és a Strabag Kft. közleményben reagált: szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségekben pedig benne vannak a speciális műtárgyak, köztük például egy új Tisza-híd is.
Csepreghy Nándor bejelentésével mától határozatlan ideig áll az autópálya-szakasz építése – a kormány vizsgálódik FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A keddi bejelentés az egész szakmát megdöbbentette - mondta egy nagy projektek kivitelezésében jártas forrásunk. A derült égből villámcsapásként érkező intézkedés a konzorciumot vezető cégek mellett rengeteg más vállalkozást sújt, nem beszélve a nagyszámú alkalmazottról, beszállítóról. A Népszava forrása érthetetlennek tartja a projekt teljes leállítását, ugyanis mi értelme van egy torzónak, különösen, hogy az EB a finanszírozást elutasító válaszában nem beszél kartellezésről. A leállítás "erőszakoltsága" azon is látszik, hogy az M4 ezen szakaszának építésében nincs uniós forrás, így az elutasítással az nem veszhet el. Az pedig végképp érthetetlen amit Lázár János tett hozzá, hogy az M4 helyett Szolnok és az M5 összeköttetése felé fordulnak, ugyanis az szintén már betervezett útépítés. Forrásunk hozzátette még, nem elképzelhetetlen, hogy a leállítás időleges, és a jelenlegi cégek levonulása után a kormány valamelyik "kedvence" folytatja, szintén költségvetési pénzből az autópálya építését.
Piaci szereplők további furcsa összefüggésre hívták fel a figyelmet. Ha leáll az építkezés, akkor 100-150 milliárd forint megmarad a költségvetésben. Ez az összeg pedig gyanúsan megegyezik azzal a mintegy 150 milliárddal, amely a hírek szerint a Quaestorból hiányzik. Ha nem fizetik ki a kisbefektetőket, a Quaestor-botrány maga alá temetheti a kormányt, így könnyen elképzelhető. hogy a kabinet ezt az összeget valamilyen kreatív módon a kártalanításra fordítja.
Csepreghy bejelentette azt is, hogy a 2007-13-as pénzügyi időszak 50 magyar uniós finanszírozású beruházását vizsgálja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), ezek összértéke mintegy 500 milliárd forint. Az eljárások a kormány tudtával és együttműködésével zajlanak - mondta. A nol.hu pedig arról írt, hogy a Miniszterelnökség összeállította azoknak a Közgép részvételével megvalósult beruházásoknak a listáját amelyek ügyében OLAF vizsgálódik. Zömmel 2011-12-es ügyekről van szó. E projektekre a közbeszerzési pályázatokat túlnyomó többségben már az Orbán-kormány írta ki és bírálta is el.