Még szomorúbb viszont a helyzet a Nielsen közönségmérő adatai szerint a kereskedelmileg is fontosnak tartott 18-49-es célcsoportot, amelynek délután és este még 3-5 százaléka ült az M1 elé a március 15-i átalakulás előtt, most már szinte egyáltalán nem érdekli az állami hírek: a nézettség az ő körükben 1 százalék körülire (gyakran alá) süllyedt. Igaz, az M1 korábbi nézőinek jó része átpártolt a Duna Tv-hez, s a hírcsatornák speciális közönsége általában amúgy is 1 százalék körüli. A legszembetűnőbb viszont, hogy a nézők az esti fél 8-as Híradóra sem maradnak.
Az adatok alapján egyértelmű az M1 bukása, amelyet az MTVA a Nielsen adataira hivatkozva egyértelmű sikerként kommunikált a Híradó weboldalán. Március 30-án közlésük szerint az M1 "elért közönsége” ismét 2 millió feletti volt a teljes népesség körében - csak úgy, mint március 15-én, amikor a 0 százalékos nézettség ellenére minden nézőt beleszámoltak, aki akár egy percre is oda kapcsolt.
Közben az RTL Magyarországot is tulajdonló Bertelsmann-csoport főleg a magyar reklámadó miatt könyvelhetett el jelentős veszteségeket: profitja 2014-re 573 millió euróra (171,3 milliárd forintra) csökkent a 2013-as 885 millió euróról (264,6 milliárd forint).
