Simicskó István - aki a vádbeli cselekmények idején ellenzéki politikusként a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt - elmondta: a tévészékház ostroma után sem érkeztek konkrét információk, csak arról volt szó a bizottság ülésein, hogy a történtek miként eshettek meg, elegendőek-e rendőrség jogosítványai, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter általánosságban jelezte, hogy radikális csoportok miatt fennáll a veszélye annak, hogy hasonló cselekmények történnek.
A tanú beszámolt arról, hogy szerették volna megismerni az események hátterét. Annyi érzékelhető volt, hogy a szeptemberi székházostromnál történtek inkább spontán jellegűek voltak, az október 23-ai események viszont inkább szervezettek - fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése felvetődött-e, a tanú annyit mondott: az általa vezetett parlamenti bizottság elsősorban titkosszolgálati aspektusból vizsgálta a történteket.
A 2006. október 23-ai események, az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlés után történtek kapcsán az oszlatásnál alkalmazott eszközök, módszerek problémája is szóba került. Továbbá hogy miért nem lehetett szétválasztani a radikálisan fellépőket és a békésen ünneplőket - tette hozzá.
Arra az ügyészi kérdésre, hogy miért nem sikerült megvédeni a tévészékházat, a politikus megjegyezte: a székházostromhoz hasonló agresszív jelenségek régóta nem történtek Magyarországon, a rendőrség bizonyára nem volt ilyesmire felkészülve.
A rendőri vezetők elleni büntetőperben Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség és felfüggesztett szabadságvesztést tart indokoltnak. A vádlottak tagadják bűnösségüket.
A büntetőper bizonyítással folytatódik.
