Most, hogy a Quaestor vezetőit, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatóját őrizetbe vették, talán tisztázható, mi is történt az értékpapír kibocsátó csődbejelentése környékén és az előállításig eltelt több mint két hét alatt. Az is tisztázandó, mi alapján figyelmeztette a miniszterelnök kormánya tagjait arra, hogy káosz készül, gyorsan vegyék ki pénzeiket a brókercégekből.
Arra a kérdésre már az Állami Számvevőszéknek, illetve súlyosabb esetben a nyomozóhatóságnak kell választ találnia, miként kerülhetett költségvetési pénz a kincstáron kívülre, főképp befektetési szolgáltatóhoz, brókercéghez.
Orbán Viktor miniszterelnök sem adott világos válaszokat a brókerbotrányban személyével kapcsolatban felmerült kérdésekre a közrádiónak adott szokásos pénteki interjújában.
Az első kérdésre a Fővárosi Főügyészség sietett választ adni, miután egyre többen kritizálták a rendőrség késlekedését.
Emlékezetes, a másodikként csődbe jutott Hungária Értékpapír Zrt. március 5-i bukásának másnapján kifogásolta a miniszterelnök, miért nem kattan már bilincs az elkövetők csuklóján. És lőn, négy vezetőt elvezettek a Hungáriából. A Buda-Cash ügy összetettebbnek és a maga 60 milliárdos okozott kárával nagyobb értékűnek is bizonyult. A február 23-i bedőlés után a rendőrség "csak" március 9-én lépett, igaz akkor tíz embert vittek el.
Mára hárman maradtak közülük rács mögött, kihallgatásokra várva. A Quaestor ügy kapcsán a rendőrség magatartása maga a talány: az évszázad csalása, 150 milliárd forint eltüntetése ellenére március 9-től 26-ig - a külvilág számára legalább is úgy tűnt -, nem történt semmi. Végül három vezetőt őrizetbe vettek. A károsultak, majd harmincezer kötvényvásárló joggal méltatlankodik, hiszen ezalatt a Quaestor cégek, mintha mi sem történt volna, nyugodtan működhettek, és tény, ez idő alatt több gyanús eseményről is beszámolt a sajtó. Az ellenzék az ügy politikai, kormányoldali felelőseit is keresi, szerintük nem lehetett véletlen, hogy elmaradtak letartóztatások, a Quaestor-vezetők kormány iránti túlzott lojalitása csak erősíti a gyanút.
A főügyészség közleményben tudatta, hogy szoros felügyeletük alatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának a Buda-Cash és Quaestor ügyekben folytatott nyomozásokban, két hetes megfeszített munka eredményeként sikerült összegyűjtenie a jogszabály által megkívánt törvényes bizonyítékokat és ezek alapján közölhette a gyanúsításokat és a szükséges kényszerintézkedéseket is foganatosítani tudta. Laikus olvasónk kérdezi: ha valaki önmagát feljelenti, mint történt a Quaestor Financial Hrurira Kft. esetében, akkor mentesül a kihallgatás alól.
A Quaestor ügyben március 11-e óta nyomoznak a Magyar Nemzeti Bankot is bevonva az eljárásba, csütörtökön megtörténtek az első őrizetbe vételek és a vagyon visszaszerzés is folyamatban van - írta a Fővárosi Főügyészség.
Azt az ORFK kommunikációs szolgálatától tudta meg lapunk, hogy sikerült nyomára bukkanni a Tarsoly Csabát a Quaestor Értékpapír és Befektetési Zrt. vezérigazgatói székében néhány napig "helyettesítő" közmunkás Orgován Bélának és szerepét tisztázandó tanúként hallgatták ki. Egyelőre senki sem érti miért volt szükség a zavaros szerepcserére, bár hozzáértők sejtetik, néhány nap alatt sok minden elintézhető, aláírható, netán eltüntethető.
A több tízezer kisbefektető éppen ettől tart, mivel a cégbirodalom első számú vezetőinek, tulajdonosának alig van valami a nevén. Akik idejében léptek, még pénzükhöz jutottak, a többiek várhatnak, vélhetően az egyszer majd elrendelt felszámolási sorban.
Az állami, minisztériumi intézményeknek már nem kell pénzükre várni, "hála" a miniszterelnöknek, adófizetői pénz már nem vész oda a Quaestor bedőlése miatt. A bennfentesség gyanúját is felvető pénzkivonáson méltán háborodtak fel a kisbefektetők. Az külön érdekesség a történetben, hogy nem párosíthatók az időpontok és történések, lassan mindenki mást mond. Állítólag a február 25-i kormányülésen hangzott el miniszterelnöki figyelmeztetés, hogy a tárcák vegyék ki pénzüket a bedőlési lavinával fenyegetett brókercégekből.
Most több ellenzéki párt is adatkikéréssel igyekszik megtudni a minisztériumoktól, kinek mennyije és hol volt elhelyezve. A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Kereskedőház Zrt. igencsak renitens módon viselkedett, hiszen bevallásuk szerint a figyelmeztetés elhangzása után tíz nappal kezdeményezték a pénzük kivételét a Quaestornál, amit csak az utolsó pillanatban, a csőd bejelentése napján, március 9-én kaptak meg. Kérdés, mi történt az eltelt időben. Egyesek azt sejtik, akkor derült ki, tényleg menthetetlen a Quaestor...
A közpénz helye a kincstárban van - állapította meg interjújában a miniszterelnök és eddig egyet is lehet érteni vele. Az viszont érthetetlen, hogy miért megengedő azokkal az intézményvezetőkkel szemben, akik költségvetési pénzeket a törvényt megszegve nem az Államkincstárban, és nem is hitelintézetben, hanem pénzügyi szolgáltatnál, brókercégnél helyezték el. Az csak ront a helyzetükön, ha nyerészkedési céllal tették ezt. A miniszterelnök ismét visszafelé mutogatott, mondván, 25 éve rossz a kincstári rendszer, korszerűtlen, majdhogynem felmenti a bűn elkövetőit. Azt nem említi, hogy öt éve már ő építgethetné az államháztartást kiszolgáló korszerű államkincstári rendszert. Eddig csak annyira futotta, hogy sok állampapírt is értékesítő kincstári iroda nyílt. Kérdés, hogy a brókercégek csődjei után változik-e a helyzet.