Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke, Szigliget független polgármestere úgy fogalmazott, még sosem volt ekkora bizonytalanság. Évente körülbelül 80 millió forintba kerül a gyérítés. A költségeket fele-fele arányban, a lakossághoz mérten az önkormányzatok és az állam állja. A központi támogatás késlekedése miatt azonban a BSZ már tavaly sem tudta maradéktalanul kifizetni a vállalkozókat.
Mindenesetre az idei költségvetésben a tóparti önkormányzatok elkülönítették a településükre jutó részt, sőt a szövetség a közbeszerzési eljárást is elindította a kivitelező kiválasztására úgy, hogy nem tudják, mi lesz az állami résszel. A szakemberek szerint, ha nem lépnek időben és nem pusztítják el idejében a lárvák jelentős részét, akkor később a katasztrófavédelem sem bír majd a kifejlett szúnyogok inváziójával.
Tavaly júniusban a kormány bejelentette, hogy a katasztrófavédelem bevonásával az egész országot megvédi a szúnyogok támadásaitól – írja a sonline.hu. A Balatonnál addigra az egész szezonra tervezett három biológiai és öt vegyszeres irtásból kettőt-kettőt végeztek el az önkormányzatok finanszírozásával. A folytatást már a katasztrófavédelem szervezte. Sokak szerint néha katasztrofálisan. Amíg korábban a beavatkozásokat általában a reggeli, délelőtti órákban végezték, hogy a lehető legkisebb problémát okozzák az embereknek, addig tavaly többször is előfordult, hogy megfelelő egyeztetés hiányában, délután éppen zajló rendezvények résztvevőit permetezték le a szúnyogoknak szánt vegyszerekkel.
A Balatonnál csaknem ötven éve irtják szervezetten a szúnyogokat; éppen harminc esztendeje a vegyszeres irtás mellett bevezették a biológiai védekezést is. Egy bacilus segítségével csak a szúnyogok lárváit pusztítják el, ellentétben a kémiai rovarirtókkal, amelyek a kifejlett szúnyogokon kívül egy időre a rovarok jelentős részét is kiöli a lepermetezett sávból.
