A tarthatatlan finanszírozási helyzet és a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a "gyenge teljesítményt" nyújtó köznevelési rendszer teljes átalakítására - mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még 2012-ben. Nem mondhatni, hogy az immáron ötödik éve regnáló Fidesz-KDNP hatalom nem tett meg mindent, ami - a Nemzeti Együttműködés Rendszere szellemében - előmozdíthatná a minőségibb, átláthatóbb, és nem utolsó sorban a kormányzat szája ízének megfelelő közoktatási rendszer megszületését.
Kezdésként egyebek mellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) létrehozásával államosították az iskolákat, csökkentették a tankötelezettség korhatárát, igen jelentős forráskivonás is történt, sokak által vitatott irányban átalakították a szakképzés rendszerét, csökkenteni kívánták az érettségiző és a felsőoktatásba bekerülő fiatalok számát, nem sokkal később a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásával a tanárokat is "államosítani" szerették volna, több-kevesebb sikerrel. Röviden összegezve valahogy így néz ki 2015-ben az Orbán-kormány minőségibbnek mondott, állítólag jól működő, kiváló teljesítményt nyújtó közoktatási rendszere, melyben a tanárok és a diákok nem többek apró sakkbábuknál a politika kiszámíthatatlan játszmáiban.
Sikertörténet?
Balog Zoltán csütörtökön nagyszerű eredményekről számolt be az országgyűlés kulturális bizottsága előtt: méltatta az állami intézményfenntartó működését, amely az újabb foltozgatások után átláthatóbbá válik, megtudhattuk, hogy sikeres a pedagógus-életpályamodell, hiszen szeptembertől újabb, 3,5 százalékos béremelés várható, folyamatosan csökken a tankönyvek ára, sőt három éven belül teljesen ingyenesek lesznek a mindmáig sokat vitatott állami tankönyvek az általános iskolában. Az önfényezés eddig sem állt távol a kormányzattól, gyakran hangoztatják, hogy jelenleg éppen Európa legkorszerűbb közoktatásának létrehozása zajlik. A bejelentett sikereket azonban némileg árnyalják a nemzetközi felmérések eredményei, melyek szerint a magyar oktatási rendszer európai viszonylatban továbbra is lemaradóban van: a közelmúltban megjelent PISA-jelentés rámutatott, hogy a magyar diákok iskolai teljesítménye romlott az elmúlt években. Az Európai Bizottság elemzése szerint 2010 óta folyamatosan nő az iskolát idő előtt elhagyott gyerekek száma, de ha nem szeretnénk hinni a "hanyatló Nyugatnak", elővehetjük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megállapításait is, amelyek ugyancsak lesújtó képet festenek a magyar közoktatás jelenlegi állapotáról.
- Megítélésünk szerint a közoktatási rendszer átalakítására, módosítására, finomhangolására szükség volt. A 2010-ben hatalomra került kormánykoalíció azonban fenekestül forgatta fel a közoktatást. A közneveléssé torzított rendszer - jellemzően politikai elvárásoknak megfelelve - a múlt századba katapultálta vissza az iskoláztatás ügyét Magyarországon - mondta lapunknak Mendrey László.
Mendrey László
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint az esztelen átalakításokkal nem elősegítik, sokkal inkább korlátozzák a diákok tudáshoz való hozzáférését, s mindez hosszú távon veszi el sok százezer fiatal lehetőségét a változtatásra, kitörésre. Erre az MTA is rámutatott, elemzésük szerint "a tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől." Arra a kérdésünkre, hogy az oktatási reformoknak melyek azok a részei, amelyek pozitív irányba mutathatnak, Mendrey úgy válaszolt: a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó béremelés kezdetben pozitív élmény volt, ám a "lila köd" mára eltűnt.
Államosított tanárok, diákok
- A pedagógus-életpályamodell nem tekinthető sikernek, hiszen csak egy meghatározott pedagógus kör járt jól, azok a pedagógusok azonban, akik korábban jobb teljesítményt nyújtottak, már nem igazán - nyilatkozta lapunknak Galló Istvánné, hozzátéve: a pedagógusok a fizetésemelésért feláldozták szakmai önállóságukat, s megszűnt a tankönyvválasztás joga is.
Galló Istvánné
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a köznevelés átalakítása nem nevezhető valóságos, az érdekeket kiszolgáló reformnak, annak igazi célja - a totális államosítás mellett -, hogy minél több forrást vonjanak ki a területről. Igaz, a kormány szereti hangoztatni, hogy nem vonják ki a forrásokat, hiszen a 2015-ös költségvetésben is valamivel több pénzt biztosítottak az oktatás fejlesztésére, mint egy évvel korábban. - A kormány arról beszél, hogy 2014-2015-ben nem csökkentek az oktatásra szánt pénzek. Arról már nem szólnak, hogy 2010-2013 között brutális forráskivonás történt, a finanszírozást rendkívül alacsony, harmadik világbéli szinten stabilizálták - válaszolta megkeresésünkre Radó Péter oktatáspolitikai elemző.
A finanszírozás terén a tanárok helyzete is ellentmondásos: míg vannak, akiknek nőtt a fizetése, addig sokaknak csak kevésbé, sőt egyáltalán nem. A béremelések ugyanakkor már kezdik elveszíteni értéküket a rendkívüli mértékben megnövelt munkaterhelés miatt. - Minden pedagógusnak harminckét órát kell az intézményben tartózkodnia, akár van feladata, akár nincs. Huszonhat óráig tanórai foglalkozás megtartására kötelezhető tantárgyfelosztás szerint. Ezen túl azonban eseti helyettesítés is elrendelhető számukra, ami napi kettő, heti hat órát jelent - mondta Galló Istvánné, hangsúlyozva: megoldatlan a rendkívüli munkaidő nyilvántartása, ahogy a többlettanítás díjazásának kérdése is. A PSZ felmérte a pedagógusok munkaterheit: kiderült, hogy sokuknak heti ötven órát is dolgozniuk kell. - A kormányzat megítélése szerint a pedagógusok többsége nem végez többletmunkát. Ezt a munkaidő-nyilvántartásra alapozzák, ami azonban nem a valós tényeket tükrözi, mivel a munkáltatók nem engedik beírni a tényleges munkavégzés idejét - mutatott rá a PSZ elnöke, aki szerint az átalakítások nemcsak a tanárok, hanem a diákok helyzetét is megnehezítették: mivel minden iskolának a kötelező kerettanterv szerint kell oktatni, nincs lehetőség arra, hogy a pedagógus egyéni tanulási útvonalat alakítson ki. -Minden tanulónak ugyanarra az időre ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania. Aki lemarad, az kimarad - szögezte le Gallóné.
A pedagógus szakszervezetek vezetői a tanárok megnövekedett munkaterhelése mellett az intézményvezetők, s így az iskolák autonómiájának megnyirbálását is aggasztónak találták. A KLIK megszületésével az iskolák elveszítették költségvetési, gazdálkodási jogosítványaikat, nem rendelkeznek külön költségvetéssel, nem ismerik azokat a forrásokat, amelyek egy adott feladat végrehajtásához rendelkezésére állnak. - Az intézményvezetők pedig elveszítették munkáltatói jogukat, így nem dönthetnek arról, hogy kit kívánnak alkalmazni, és nem illeti meg az a jog sem őket, hogy megszüntessék a foglalkoztatási jogviszonyokat. Az intézményvezetők kinevezését a miniszter fenntartja magának, ebből az következik, hogy jelentős részüket nem szakmai, hanem politikai alapon választják ki, és lényegében az állam kiszolgálójává válik - mondta Galló Istvánné. Mindezt figyelembe véve Mendrey László úgy nyilatkozott: a KLIK "idegen test a magyar közoktatás rendszerváltás utáni rendszerében".
Szakma vagy érettségi?
Az Orbán-rezsim sosem rejtette véka alá azt a - valóságtól elrugaszkodott - álláspontját, miszerint Magyarországon túl sokan érettségiznek, túltermelés van diplomásokból, ellenben nagyon kevés a szakmunkás. Nem meglepő, hogy a kormány eme elgondolás alapján alakította ki oktatáspolitikáját, melynek hangsúlyos eleme a szakképzésben résztvevő fiatalok számának növelése - a gimnáziumok kárára. - A kormány érzékeli a hiányt, ám félreérti annak okát, téves diagnózist állított fel; Magyarországon ma minőségi, nem pedig mennyiségi szakemberhiány van - mutatott rá Radó Péter.
Radó Péter
Az oktatáskutató szerint az rendben van, hogy a kormány szeretné elérni, a szakmunkásképzés "ne legyen holtvágány", ám a kialakult helyzetet teljesen félreértik. Emlékezetes: a közelmúltban felvetett tervek szerint általános iskola hetedik osztályában kompetenciateszttel mérnék fel a diákok képességeit, ezzel terelnék őket a gimnázium vagy a szakiskola irányába.
A sokat emlegetett és mintának tekintett német duális szakképzési modellt sem értették meg teljesen: míg Németországban fontosnak tartják, hogy a szakképzésben résztvevő fiatalok elegendő számú közismereti oktatást is kapjanak szakmájuk elsajátítása közben, addig Magyarországon inkább leválasztották a szakiskolákat az érettségit adó intézményekről, a képzési időt három évre rövidítették, valamint a gyakorlati munkát erőltetnék, s jelentősen csökkentenék a közismereti tantárgyak számát - ezzel tulajdonképpen elveszik a diákoktól annak a lehetőségét, hogy később akár érettségi vizsgát tehessenek. - A duális képzés bevezetése a kormány "csodafegyvere", amit sajnos csak formailag veszünk át a németektől. Nálunk a tanműhelyekből ki akarják terelni a diákokat a "valós" munkahelyekre, ám a rendszer már ott akadozik, hogy a munkáltatók egyelőre vonakodnak nagy számú diákokat fogadni - mondta Radó.
A szakember szerint a szakmunkások kompetenciaszintje olyan alacsony, hogy nemcsak az nem várható el tőlük, hogy továbbtanuljanak, de gyakran végzettségüknek megfelelő állást is képtelenek találni, azt megtartani, így olyan munkákat kénytelenek elvállalni, melyekhez nem kell szaktudás - ráadásul gyakran az alapoktatásból belépők képzettsége is gyenge. Itt lép be a képbe a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötlete, amely Radó szerint működhetne jól is - nem véletlenül ez a világ egyik vezető oktatási modellje -, ám olyan mély, rendszerszintű átalakításokat követelne, hogy a jelenlegi közoktatási struktúrába nem lehetne beemelni. - A kormány szerint most valami olyannal álltak elő, ami illeszkedik a nemzetközi fősodorba. A jelenlegi rendszerben azonban, ami teljesen szembemegy a modern oktatás igényeivel, nem lehet sikerrel alkalmazni egy ilyen egyébként jó reformot - mondta Radó, hozzátéve: a fény, amit az alagút végén látunk, nem a kiút, hanem egy vonat.