ellenzék;lemondatás;Orbán;Quaestor;

Beteljesült a jóslat: a rendőrök csütörtökön megjelentek a Quaestornál, és előállítottak embereket FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Orbán távozását követelik

Egyre átláthatatlanabb mi folyik a Quaestor cégcsoportban és körülötte. Lapinformációk szerint cég már üres, de ezt bevallani egyelőre senki sem meri. Se csőd, se felszámolási eljárásról nincs hír. Mind többen vetik vetik fel, hogy a kormány és a pénzügyi felügyelet is jócskán hozzájárult a helyzet eszkalálódásához. Az ellenzéki pártok egyeztetésbe kezdtek tisztázandó a kormányfő szerepét és felelősségét. Csütörtök délután meghozták az "ítéletet": Orbán alkalmatlan. Közben megkezdődött a Quaestor-vezetők letartóztatása is.

Orbán hibás!

Az, hogy a kormányfő eltitkolta az emberek előtt a közelgő Hungária Értékpapír, illetve a Quaestor-csőd hírét, miközben az állami vagyont kimenekítette, kiverte a biztosítékot az ellenzéki pártoknál. Össztűz zúdult a kormányra, a kormányfőre, csütörtökön már közösen fogalmazták meg vádjaikat. Alkalmatlan posztjára Orbán Viktor miniszterelnök, nyilatkoztak budapesti egyeztetésük után az LMP, az MSZP, a Párbeszéd Magyarországért (PM), az Együtt és a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) vezető tisztségviselői újságíróknak. A kormányfő cserbenhagyta az embereket, amikor a minisztériumokat arra utasította, vegyék ki pénzüket a Quaestorból, míg az őt megválasztó embereknek nem szólt, hogy veszélyben van a megtakarításuk – indokolták álláspontjukat. Egyetértés volt abban is, hogy az elégtelen pénzügyi felügyelet miatt távoznia kell posztjáról a Magyar Nemzeti Bank elnökének, és le kell mondania a külgazdasági és külügyminiszternek is.

A demokratikus ellenzéki pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a botrány miatt Orbán Viktor sem maradhat a posztján FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

A demokratikus ellenzéki pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a botrány miatt Orbán Viktor sem maradhat a posztján FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Az egyeztetést kezdeményező Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a kormányfőnek le kell mondania, de legkevesebb bizalmi szavazást kellene kérnie. Emellett érvelt a PM-s Szabó Tímea is, aki jelezte: ha ez nem történik meg, akkor hétfőn országgyűlési határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi a parlament feloszlatását és az előre hozott választásokat. Erről még egyeztetnek.

A pártok képviselői beszámoltak arról, hogy április 11-re Budapestre tüntetést szerveznek, "a megalázott és elárult embereket" hívják az utcára. Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta, a helyzet súlyos, a szerdai soproni miniszterelnöki nyilatkozat "vastag" törvénysértésről tanúskodik. Erkölcsileg alkalmatlanná válik posztjára az a kormányfő - folytatta. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint Orbán beismerte, hogy "köztörvényes bűnt hajtott végre", amely miatt az ügyészségnek kell vele szemben eljárnia. A kormányfő ellen vizsgálóbizottságon és más parlamenti kezdeményezésen keresztül kell fellépni. Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője szerint a bennfentes kereskedés bűncselekmény, ezt ismerte el Orbán szerdán. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem nyilatkozott, mindössze annyit mondott távozóban, hogy kellemes és konstruktív egyeztetés volt. A megbeszélésre a Jobbikot nem hívták meg, mert a megjelent pártok – mint jelezték - nem tartják sem demokratikus, sem ellenzékinek.

Magánzsebek megtömése közpénzből?

Orbán Viktor nem a törvénytelenséget akarta megszüntetni, az a jelek szerint nem zavarta őt, hanem feltehetően bennfentes információk alapján utasította a minisztériumokat arra, hogy a brókerházakba kihelyezett pénzüket azonnal vegyék ki a bizonytalannak tűnő intézetekből – így nyilatkozott lapunknak Veres János volt pénzügyminiszter. Az egykori miniszter, valamit Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár egybehangzóan állítja: törvény intézkedik arról, hogy a kormányzati szervek csak a Kincstárban tarthatják a pénzüket, szigorúan tilalmas számukra kockázatos papírokkal nagyobb hozamra spekulálni. Talány, fogalmaztak, hogy Orbán Viktor miért vállalta a nyilvánvaló törvényellenességet, kit és miért akart menteni azzal, hogy hazugságba keverte miniszterét – vagy saját magát -, amikor egyes szám első személyben felelősséget vállalt az akcióért.

Korábban ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Kereskedőház vezetőinek döntése volt a pénz kivétele a Quaestorból. Kevesebb szó esett eddig róla, de legalább ilyen hangsúlyos az is, hogy a Quaestorból nem pusztán a külügy 3.8 milliárdját, hanem az Eximbank 18 milliárdját is, ugyanazon a napon vették ki. Az állami tulajdonban lévő bank feltőkésítéséről még az idén januárban döntött a kormány, az erre szánt összeg került Szijjártó minisztériumának fennhatósága alá. A legenda szerint Varga Mihály és Szijjártó Péter összecsapása előzte meg a 18 milliárd elhelyezését, e harcból Szijjártó került ki győztesen, így jutott az ő fennhatósági körébe az Exim pénze. Itt az is egyértelmű, fogalmazott Katona Tamás, hogy a közpénzből magánpénz lett, vagyis épp az ellenkezőjét tette a kormányzat, mint amit hirdet.

A Quaestor ugyanis, bár a számlavezetést ingyen vállalta, de a jutalék mindenképpen valakinek a magánvagyonát gyarapította. Márpedig, ha csak 1.5 százalékos jutalékkal számolunk, az is csaknem 300 millió forintot jelent, ami bárkinek, vagy akár megosztottan is szép summa. További megfejtendő kérdés, hogy, ha már egy kormányzati szerv törvénytelenséget követ el, vajon miért nem jár el kellő óvatossággal. A Fidesz prominensei - feltehetően ezt is Orbán utasításának megfelelően - azt állították, hogy a brókerbotrány a szocialisták bűne, mivel ők lazították fel az ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó törvényt. De vajon a közpénz kihelyezése előtt miért nem győződtek meg a pénzügyi szolgáltató biztonságáról, miért nem kérték fel az ellenőrző szerveket: vizsgálják át, jó helyre kerül-e a köz pénze? Egyébként - mondja Veres János - ne ismételjük a Fidesz hazugságait: a szocialista kormány nem hogy lazította, kifejezetten szigorította az ellenőrzést előíró jogszabályt; míg korábban semmiféle kötelező határideje nem volt a vizsgálatnak, az általuk hozott törvény a pénzintézetek esetében 3, a pénzügyi szolgáltatóknál 5 évente kötelező vizsgálatot ír elő, ami nem zárja ki a gyakoribb ellenőrzés lehetőségét sem.

A szocialista politikusok az összes, kormányzat által elkövetett bűn közül azt tartják a legnagyobbnak, hogy a kormányfő hátat fordított a”keményen dolgozó kisembereknek”, azaz lényegében kihirdette saját felelőtlenségét és alkalmatlanságát, amikor a hozzá került információkról csak az ország népét nem értesítette, hagyta, hogy miközben lemondva a kamatokról gondoskodik a minisztériumi pénzekről – és áttételesen a bank pénzéről -, a kisbefektetőket hagyja elbukni. A kormányfőnek, mondja Katona Tamás, sürgősen nyilatkoznia kell, mi van a többi brókercéggel és azt is ki kell vizsgáltatnia, voltak-e még a Fideszben illetve a kormányban olyan magánszemélyek, akik – akár Orbán Viktoron keresztül - értesültek a brókercég csődjéről és időben kivehették onnan pénzüket.

A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön.