menekültek;emigránsok;

Reményen innen, határon túl FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY

- Menekültek jönnek, magyarok mennek

Huszonkét éve nem volt annyi menedékkérő a fejlett ipari országokban, mint 2014-ben - mutatott rá az ENSZ. A menedékérők száma tavaly Magyarországon is jelentősen emelkedett, ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy a tényleges bevándorlásnál jóval nagyobb arányban növekszik a kivándorlók száma - az elmúlt évben egész városnyi magyar állampolgár hagyta el az országot.

A menedékkérők számában tapasztalt drasztikus növekedés legfőbb okozója a szíriai és az iraki háború, az egyre kíméletlenebb emberijog-sértések, a romló biztonsági és humanitárius feltételek - olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap publikált jelentésében, amely 866 ezerre becsüli a nyugati országokban tavaly újonnan beterjesztett menedékkérelmek számát.

A tavaly előtti adatokhoz képest ez 45 százalékos növekedést jelez. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy nyilatkozott: "a kilencvenes években a balkáni háborúk emberek százezreit tették menekültté, sokan közülük Európa, Észak-Amerika és a világ más részeinek fejlett ipari országaiban találtak menedékre". A főbiztos hangsúlyozta: a világszerte dúló fegyveres konfliktusok miatt most az egész világ hasonló kihívásokkal áll szemben, a hazájukat elhagyni kényszerülő bajbajutottaknak pedig, ahogy korábban, úgy most is biztosítani kell, hogy menedéket kaphassanak.

Talán mondani sem kell, tavaly a Szíriából érkezők voltak a legtöbben, akik menedékkérelmet nyújtottak be valamelyik nyugati országban, de Irakból is kétszer annyian jöttek, mint 2013-ban. A befogadó országok listáján Németország áll az első helyen, a második az Egyesült Államok, a harmadik pedig Törökország. Az UNHCR jelentése - amely 44 országot vizsgált - Magyarországot a hetedik helyre sorolta a maga 42 ezer menedékkérőjével. A tavalyi kérelmek mintegy felét a kormányzati kommunikációban "megélhetési bevándorlóként" számon tartott koszovóiak adták be, akik után Afganisztánból, illetve Szíriából érkeztek a legtöbben. A jelentés ugyanakkor aláhúzza: a magyarországi menedékkérők túlnyomó többsége nem maradt az országban, hanem rövid idő után továbbutazott az EU valamely más tagországába.

Velük együtt - mondhatni - továbbutazott sok magyar is. Annak ellenére, hogy a Fidesz-rezsim nem hajlandó tudomást venni a mind nagyobb méreteket öltő kivándorlásról - és helyette inkább a szerencsétlen koszovói határátlépők ellen hergeli a közvéleményt - attól még tény: évről évre egyre több fiatal, jól képzett magyar ember - köztük nagyon sok orvos - vándorol Nyugatra gazdasági be-, illetve kivándorlóként egy jobb élet reményében. "Németországba pedig az utóbbi években annyi magyar távozott, ahány honfitársunk jelenleg Pécsen él. A magyar állampolgárok száma újabb 21 198 honfitársunkkal immár 156 ezer 812-re emelkedett Németországban tavaly" - írja a Ténytár Blog németországi statisztikákra hivatkozva. A KSH adatai szerint jelenleg több mint félmillió magyar él és dolgozik külföldön; s ez a szám várhatóan csak növekedni fog.

Heteken belül távozni kényszerülhet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, akinek nemcsak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által föltárt, súlyos belső hiányosságok és szabálytalanságok ügyében merült fel felelőssége, hanem az Európai Számvevőszék hamarosan nyilvánosságra kerülő jelentésére is fel kell készülnie. Ez utóbbi ugyanis vélhetően újabb súlyos, az áfacsalási ügyletekkel szemben történő adóhatósági eljárásokat elmarasztaló megállapításokat tesz majd.