Sőt, az eredmények fényében kijelenthető: a "mérsékelt" antiszemiták száma jelentősen csökkent, s többen vannak azok, akik nem mutatkoztak fogékonynak zsidóellenes vagy más szélsőséges állításokra. Ugyanakkor kissé árnyalja a képet, hogy a szélsőséges antiszemiták - akik a kérdőív kérdéseire következetesen zsidóellenes választ adtak - aránya néhány százalékponttal nőtt a két évvel korábbiakhoz képest, valamint tovább terjedt az "érzelmi zsidóellenesség" is - vagyis valamivel többen lettek azok, akik valakit pusztán zsidósága miatt nem tartanak rokonszenvesnek. Az érzelmi elutasítás nemcsak a zsidók, de több más kisebbséggel szemben is bekövetkezett. Összességében elmondható, hogy a zsidóság iránti ellenszenv nem számít erősnek a magyar társadalomban; a válaszadók többsége egy bőrfejű szomszédnak örülne a legkevésbé.
A kutatás kitért az Orbán-kormány és a zsidó szervezetek között kialakult konfliktusok társadalmi fogadtatására is, különös tekintettel a Szabadság téri emlékmű ügyére. Kiderült, hogy a válaszadók többsége nem igazán követte nyomon a történteket. A lakosság véleménye megoszlik arról, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. Hasonlóan vélekednek a megszállási emlékműről is, amely a német felelősséget és a magyar ártatlanságot szimbolizálja: a megkérdezettek csupán harmada támogatta az emlékmű felépítését.