Kétkulcsos, nulla illetve 3-5 százalék körüli reklámadóban gondolkodik a kormány, a brüsszeli aggályok ellenére továbbra is a reklámbevételekre kivetve – derült ki egy tegnapi kormánypárti háttérbeszélgetésen. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a nulla százalékos kulcs az évi 50 millió forint alatti reklámbevételre szert tevő cégekre vonatkozna, ők mentesülhetnek az adó alól, a magasabb kulcsról azonban, hogy a 3 vagy 5 százalékhoz essen-e közelebb, még nem döntöttek. Ugyanakkor nem lehet túl tág a mentesülő médiacégek köre, hiszen 50 millió alatti reklámbevétellel nem sokan rendelkeznek.
A részletek még „finomodhatnak”, de az biztosnak tűnik, hogy a kisebb szolgáltatókat, vállalkozásokat nem vonnák be az adózói körbe. Ebbe egyébként az Európai Bizottságnak (EB) még lehet beleszólása, attól függően, milyen szempontok alapján pontosítanák az érintett adózói kört. Hiszen felmerülhet a diszkrimináció, mint a reklámadó tavaly nyáron bevezetett első, az EB által jelenleg is vizsgált, a TV2-n „könnyítő” verziója esetében. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette, a kisebb cégek mentesítése a cél. A javaslatot a legújabb időpont szerint április 8-án tárgyalná a kormány, és korábbi információk szerint legkésőbb májusban szavazná meg a parlament.
Az EB két hete jelentette be, hogy mélyreható vizsgálatot indít a magyar reklámadó ügyében, egyúttal felfüggeszti a törvény alkalmazását – nem sokkal azután, hogy az RTL Csoporttal folytatott tárgyalások után a kormány már a nyilvánosság előtt is nyitottnak mutatkozott az 50 százalékos különadó csökkentése iránt. Az EB két hete is aggályosnak tartotta, hogy a kabinet a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulccsal nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket nyeste meg. „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – figyelmeztetett az EB. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható volna azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek. Mindezek ellenére, a jelenlegi tervek alapján a kormány továbbra is a reklámbevételeket célozza.
Információink szerint a kormányfő a luxemburgi miniszterelnökkel is egyeztetett már a reklámadóról, amelynek módosítása az uniós szankciók miatt elkerülhetetlen ugyan, de jól jöhet a Simicska Lajos elleni háborúban, ha a vállalkozó cégeit sikerül megszorongatni. A kormánypárti politikusok az elmúlt napokban egyre nyíltabban utalnak a harcra. A KDNP-s Harrach Péter szerint a Simicskához köthető Hír Tv és Magyar Nemzet miatt „jogos aggodalom” érződik köreikben, hogy ezen médiumok „hátba támadják” őket. A Népszabadságnak úgy fogalmazott, már nem jelentenek „tájékozódási pontot a nemzeti oldal számára”.
Eközben viszont ismét arról érkeznek hírek, hogy a vállalkozó médiumaitól továbbra is igyekeznek elszipkázni embereket. Az atv.hu szerint két olyan munkatársat is „nyomás alá helyeztek”, akik Simicska valamelyik szerkesztőségében dolgoztak, de mellette önkormányzati szerződésük is van, és értésükre adták: az utóbbit elveszíthetik, ha nem jönnek el Simicskától. Balog Zoltán emberi erőforrási miniszter tegnap pedig a Mandinernek gyakorlatilag elismerte, hogy a Fidesz gazdaságilag kiszolgáltatott volt Simicskának, de a kormánypárt küzdött, hogy kikerülhessen a befolyás alól. „Olyan nincs, hogy a megválasztott hatalom 125 százalékban független mindenféle gazdasági befolyástól. Az viszont fontos, hogy ha kell, akkor ezek között lavírozva legyen szabadsága, hogy végül mégis csak az ország érdeke érvényesülhessen” – fogalmazott Balog.
Jó az OMSZ viszonya az MTVA-val
Továbbra is folyamatos adat- és információszolgáltatást nyújt az MTVA részére az Országos Meteorológiai Szolgálat - tájékoztatta lapunkat az OMSZ. Miután ugyanis a képernyőn az OMSZ egyre kevesebb munkatársa látható, és az M1-en már csak Tóth Tamás jelent az időjárásróla szolgálat színeiben, többször felmerült, hogy az MTVA esetleg "kiszervezte" az időjárás-jelentést; az OMSZ szerint azonban ez nincs így. "A két szervezet közötti jó viszonyt a 2015 januárjában megújított 24 hónapra szóló szerződés is jelzi" - írták. Megerősítették viszont, hogy március 15-e, az új M1 indulása óta csak Tóth maradt a képernyőn, Csonka Tamás, Reisz András és Üveges Zoltánnak ez év végén lejáró keretszerződésük van az MTVA-val, de "beosztás szerint a televízióban már nem láthatók". Viszont az M1-en négy új meteorológus végzettségű szerkesztő-műsorvezető kapott helyett. "A megújult közszolgálati média számára ugyanaz a meteorológiai adatcsomag áll rendelkezésre, mint korábban" - emelte ki a szolgálat.
Cáfolta viszont lapunknak a Meteo Klinika Kft. ügyvezetője, hogy az MTVA szerződött volna velük előrejelzési szolgáltatásokra. Pintér Ferenc azt mondta, ilyenben "semmilyen formában" nem érintett a cég. Ugyanakkor az általa vezérigazgatóként irányított ICI Interaktív Zrt. honlapján olvasható, hogy 2012-től "teljes műsort gyártunk és a szereplőket is biztosítjuk hozzá az M1-en és a Duna TV-n", illetve a Kossuth rádión ugyancsak 2012-től humán-meteorológiai műsorokat szolgáltatnak. A két társaságot személye miatt is könnyű azonosítani, és korábban arról írtunk, hogy a Meteo-val, de akár az ICI-vel is szerződhetett az állami média. Együttműködésre mindenesetre egy tavaly megjelent szakfolyóirat utalt: a Légkör szerint 2011. január 20-tól önálló heti műsorszámban szerepelhettek szakértőik, a szereplésekhez a Meteo Klinika, az ICI Interaktív Zrt. és a Duna Tv munkatársai „közös fejlesztőmunkával” dolgozták ki a grafikai, „tematikai és dramaturgiai” elemeket. De Pintér szerint arról nem volt szó,, hogy "ezt bárki igénybe vette volna, vagy szerződött volna rá".
