Lengyelország állandó amerikai katonai jelenlétet szeretne területén, és készül az ehhez szükséges feltételek biztosítására, jelentette be tegnap Tomasz Siemoniak védelmi miniszter. A varsói kormány úgy számol, hogy idén mintegy tízezer szövetséges katona fog részt venni a lengyelországi hadgyakorlatokon, mondta a szaktárca vezetője. Hozzátette: az amerikai megígérték, mindaddig fenntartják lengyelországi és észak-európai katonai jelenlétüket, míg szükség lesz rá. Washington és Varsó katonai együttműködése nagyon jó, az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítették a rakétavédelmi pajzsot is.
Jelenleg épp Lengyelországon halad át az a mintegy száz páncélosból álló amerikai konvoj, amely az észtországi hadgyakorlatról ilyen látványosan, több országot érintve tér vissza eredeti állomáshelyére, a dél-németországi Vilseckbe. Az Európai sétának nevezett katonai parádészerű menetnek április 1-re kell visszaérnie Bajorországba, addig több ponton megáll és közönségtalálkozót szervez. A lengyel lakosság rendkívül pozitívan viszonyul az amerikai katonai jelenléthez.
Az ukrajnai konfliktus és a Krím orosz bekebelezése óta viszont rettegnek egy esetleges orosz jelenléttől, egyre többen tartanak orosz inváziótól. Olyannyira, hogy önvédelmi alakulatokba kezdtek szerveződni, írta a Reuters. Önkéntes paramilitáris egységek, milíciák jöttek létre, amelyek tagjai katonai kiképzésen vesznek részt, azzal a céllal, hogy harcolni tudjanak, amennyiben hazájukat megpróbálnák megszállni az oroszok. A varsói kormány kezdetben elhatárolódott a milíciáktól, de a félelmek növekedésével egyidőben az irántuk tanúsított érdeklődés is változni látszik.
Ma már a kizárólag hivatásosokból álló hadsereg keresi az együttműködés és az önkéntes egységek integrálásának lehetőségeit. Becslések szerint 10 ezerre tehető azon lengyelek száma, akik az eddig létrejött 120 önkéntes milícia valamelyikéhez csatlakoztak. Közülük nyolcszázan vettek részt múlt pénteken Varsóban a védelmi minisztérium által szervezett találkozón, azon a rendezvényen, amellyel a lengyel szaktárca először ismerte el hivatalosan ezen milíciák létét. Tomasz Siemoniak védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca 2500 eurós zsoldot fizet azok számára, akik egy esetleges háborús esetén mozgósítható helyi önvédelmi egységek tagjai lesznek.
Bronislaw Komorowski államfő tanácsosa szerint az ukrajnai események kényszerítették rá a kormányzatot, hogy felülvizsgálja a nemzetbiztonsági kérdéseket és módosítsa álláspontját a paramilitáris egységek kérdésében. Egyes, a Reutersnek nyilatkozó hivatalosságok pedig úgy vélekedtek, hogy a lengyel lakosság bizalma megingott a NATO-ban, miután az észak-atlanti szövetség nem teljesítette a lengyel kormány azon tavalyi kérését, hogy jöjjön létre állandó és masszív NATO-jelenlét az országban. Igaz ugyan, hogy a NATO a Baltikum mellett Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába is telepít gyors reagálású alakulatokat, de ennél többre vágyik a kengyel lakosság.
De nem mindenki. Az EUObserver arról számolt be, hogy megjelent egy új lengyel párt, a Zmiana (Változás), amely indulni készül az év végi parlamenti választásokon és máris 12 százalékos támogatottsággal számol. Vezetője Mateusz Piskorski tagadja az ukrajnai orosz agresszió valódiságát, kiáll a szeparatisták mellett, törvényesnek tartja a krími referendumot és bírálja a lengyel kormány „konfrontatív, oroszellenes politikáját”. Elemezők szerint a párt megjelenése nem meglepetés, ugyanis a lengyel társadalom távolról sem annyira egységes az Oroszországhoz való viszonyulás kérdésében, mint a politikai vezetés.