;

novella;Hungarovox Kiadó;Kis Antónia;Ki szeret jobban;

- Közelkép - Nehéz novellát írni

Úgy tarják az irodalombarátok, hogy talán a novella a legnehezebb műfaj. A vers érzelmek, ihlet és nyelvérzék kérdése. A regény folyam, ami hol lassabban, hol felgyorsulva hömpölyög, művelése az író számára szorgalom és kitartás kérdése. A novella rövidsége, tömörsége olyan, hogy néhány oldalnyi terjedelemben egy regény sugallatát kívánja közvetíteni, és lüktetésének a költeményekhez hasonló igénye van. Arról már beszélni is alig érdemes, hogy a legnehezebben eladható műalkotás.

Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy a novellának kötelező része a sokatmondó lezárás, amely visszafelé is mindennek értelmet ad. Kis Antónia, aki egy regény és két novelláskötet után -. a Hungarovox kiadó jóvoltából egy 21 novellát tartalmazó kötettel állt elő Ki szeret jobban címmel -, minden esetre nem ragaszkodik az efféle poénos befejezésekhez. A huszonegyből több olyan is akad, amelyik ebben az értelemben befejezetlenül ér véget.

(Az Eltűnt katarzis című írásában Beckett Godot-ja előtt tiszteleg, de a nála viszonylag hosszú, majd három oldalas szövege végén csak ennyi a dialógus - „Azért megköszönhetnéd, hogy felhomályosítottalak. – Ja, ja. Jó vagy nálam egy sörre, vazze.”) Egyébként a szerző gyakorta idéz írásaiban ismert irodalmi, vagy filmes személyiségeket. Például Mss. Marplet, vagy a Bádogembert az Ózból. Többértelmű befejezéssel, vagy anélkül, Kis Antónia írásainak legfőbb értéke az élet hétköznapi helyzeteinek életre keltése, megelevenítése.

A közeg felidézése, azonnal ismerős lehet mindenki számára. Annyira élet közeli, hogy minden olvasó azonnal ismerősként, úgy érezheti: jól tud tájékozódni ebben a világban.. S jóllehet a novellák hősei gyakran nők, mégsem jellemző az oly gyakran dicsért, vagy kárhoztatott „nőies gondolkodás” a szerzőre, mert – valószínűleg joggal -, lényegbevágó különbséget nem lát férfiak és nők gondolkodása között. Kis Antónia írásai legalább is ezt bizonyítják.

Mit tudunk a dualizmus és a két világháború közötti Magyarország nagyiparának és pénzügyi világának vezető személyiségeiről? Alig valamit. Viszont: örvendetesen szaporodnak az ilyen jellegű munkák, monográfiák – jegyzi meg Haraszti György egyetemi tanár előszavában, amelyet Guba Ildikó Buday-Goldberger Leó életét és munkásságát bemutató „könyvterjedelmű tanulmányához” írt.