"Pénz számolva, asszony verve jó" - ezzel az ősi dakota közmondással lehetne talán összefoglalni a kormánykoalíció szellemiségét, erkölcsi alapvetését. Vélhetően ennek jegyében leszavazta azt az egyezményt, amelynek célja a nők ellen irányuló erőszak minden formájának felszámolása. "Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye meghatározza, hogy a csatlakozó országoknak olyan rendelkezéseket kell hozniuk, melyek a nők elleni erőszak megakadályozását szolgálják a családon belüli erőszaktól kezdve a kényszerházasságokig és a nemi szervek megcsonkításáig". Magyarország ugyan csatlakozott az egyezményhez, de nem ratifikálta azt.
Balogh József legendássá vált vak komondora, ártatlanul keveredett egy nőverési ügybe. Gazdája sokáig a fogyatékos komondorra fogta az asszonyverést, de végül beismerte, az ő elszabadult ökle okozta élettársa sérüléseit. Pártja ugyan megszabadult tőle, de a "szellemiség" maradt. A legnagyobb közösségi oldalon is keringtek azok a - jobb szó híján - tahó megjegyzések, amelyeket főleg fideszes és jobbikos képviselők böffentettek föl általában ellenzéki képviselőknek, akik történetesen nők.
A vizsgálatok szerint évente mintegy 300 ezer nőt ér valamilyen erőszakos cselekmény. Közülük több tízezren - fiatal és gyermekkorúak is - nemi erőszak áldozataivá válnak. Készült is egy rendőrségi klipp, amiből a lányok, asszonyok megtudhatták, hogy tulajdonképpen ők tehetnek arról, ha szegény erőszaktevő elveszíti a fejét. Bezzeg, ha csadorban járnának a diszkóba, nem esne bántódásuk!
Jogvédők szerint hetente átlagosan egy nő veszíti életét, s a gyilkos gyakran valamelyik családtag. A nőknél még kiszolgáltatottabbak a gyerekek, de az ő védelmükre sem jut se pénz, se elegendő szakember. Ha baj van, marad az egymásra mutogatás, a felelősség hárítás.
Sokan vélik úgy, Magyarország macsó világ. Tény, hogy míg Svédországban a parlamenti képviselők több mint fele nő, addig nálunk néhány százalék. A kormányban már egyetlen női miniszter sincsen, de az osztódással szaporodó államtitkárok, helyettes-államtitkárok és a követhetetlenül burjánzó kormány és miniszteri biztosok között is csak mutatóban akad egy-két nő. Egy, a nők védelmével foglalkozó civilszervezet aktivistája szerint azonban nem is a ratifikálás elmaradása az igazi botrány - az is -, hanem az, hogy tavaly a költségvetési törvényben a kormánytöbbség nem szavazta meg azt a 8 milliárd forintot, amelyre szükség lenne az isztambuli egyezmény anyagi forrásainak megteremtéséhez.
Talán ha a megvert, megerőszakolt nők foci csapatokat alakítanának, lenne esélyük arra, hogy ha anyaházakat, átmeneti menedéket nyújtó otthonokat, megfelelő jogi védelmet nem is, de stadiont kapnának.
