Orbán Viktor a friss, és további komolyabb döccenőkkel működő "közszolgálati" hírtelevíziónak, az M1-nek nyilatkozva - "a hatalmukkal visszaélő" brókerekről, felügyelőbizottsági tagokról, könyvvizsgálókról beszélt, az elképzelés szerint ezeknek és "más felelősöknek" a magánvagyonát elkobozva ebből a vagyonalapból kártalanítanák a károsultakat. Ha esetleg a hallgatóság figyelmét elkerülte volna, a miniszterelnök többször és nyomatékosan megismételte, hogy a brókerek visszaéltek a pénzügyi hatalmukkal.
A károsultak száma meglehetősen nagy, ezért nincs vesztegetnivaló idő - fújta meg a harsonát a mindig tettre kész kormányfő - meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehet óvni a "kimenekítéstől" a kártalanítás alapjául szolgáló vagyontárgyakat.
"Ilyenkor az szokott történni (...), hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák. Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak" - fogalmazott Orbán Viktor. Vagyis lehet megnyugodni, szépen hazabaktatni, minden meg lesz oldva, és a rossz - most ugye a bróker - elnyeri méltó büntetését.
Ha az ellenzék is támogatja, a parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszületnek a végrehajtási rendeletek, s azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba - vázolta a rapid, jogalkotásnak látszó folyamatot Orbán Viktor, aki a beszéd végén megismételte: a legfontosabb, hogy a felelősök ne úszhassák meg.
Ezzel mondjuk maradéktalanul egyet lehet érteni, abban lehet tán különbség, hogy kit is értünk "felelős" alatt.
A kormányfőnek, a brókereket célkeresztbe állító beszédére Rogán Antal reggel már ráhangolta a népet, legalábbis azokat, akik a M1-et nézik és a Kossuth rádiót hallgatják. A Fidesz frakcióvezetője ezekben a médiumokban ugyanis bejelentette: képviselőtársaival hétfő délután benyújtja az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely többek között rögzíti, hogy nemcsak a csalásban közvetlenül érintett cég, hanem a teljes cégcsoport vagyonát zár alá kell venni. Továbbá rendelkezik arról, hogy azoknak a vezetőknek, tulajdonosoknak a vagyonát is zárolni kell, akik a csalások előkészítésében részt vehettek. Ez vonatkozik a céget jegyző vezetőkre, a csalások óta eltelt időszakban meghatározó tulajdonosokra, az igazgatótanács tagjaira, a felügyelőbizottság tagjaira és a könyvvizsgálókra is.
Ami pedig a célkeresztbe kerülteket, illetve a "felelősöket" illeti, az Együtt alelnöke a minap felhívta a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba jó viszonyt ápol fideszes politikusokkal, ezen belül a győri kötődésű Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Pápa Levente a K&H Bank brókercégének egykori üzletági vezetőjére utalva az esetet a Fidesz "Kulcsár-ügyének" nevezte. Véleménye szerint a fideszes barátságoknak köszönhetően történhetett meg, hogy Tarsoly Csaba "zsíros üzleteket kapott a keleti nyitás nevű kudarcsorozatban". A politikus leszögezte: az Együtt elvárja, hogy a Fidesz öt év kormányzás után ne kenje másra a felelősséget.
És akkor még itt a "a bűnözők és prostituáltak vízumhoz juttatásának" ügye, aminek kapcsán a DK azt javasolja: ha Orbán Viktort zavarja, hogy senkin nem csattan bilincs Buda-Cash ügyben, akkor az miért nem zavarja, hogy miniszterek falazhattak az ügyhöz? "Hol van az a bilincs, ami a fideszes bűnözők kezén csattan", mikor lesz felelőse a vízumügynek és a brókerbotránynak? - tette fel a kérdést DK-s Varjú László.
A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is
Közben koraestére be is nyújtotta a Fidesz a parlamentnek a törvénymódosító javaslatot. A tervek szerint a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvényt módosító indítványt Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence terjesztette a Ház elé. Az előterjesztés alapján - ügyészi kezdeményezésre, bírósági elrendelésre - zár alá lehetne venni a vagyonát azoknak a pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követtek el.
Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehetne rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.
A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, alkalmazottaira, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető lenne a zár alá vétel, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.
Zár alá vétel rendelhető el továbbá arra a vagyonelemre, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges - írták indoklásukban az előterjesztők, hangsúlyozva: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
