Európai Unió;Orbán Viktor;európai energiaunió;

Jean-Claude Juncker szorosan fogja az elhajlásra hajlamos magyar kormányfőt FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA

- „Cserbenhagyta” Putyint Orbán Viktor

Megállapodás született a brüsszeli kétnapos csúcstalálkozón az energiaunió létrehozásáról, amelyet nem kis meglepetésre Orbán Viktor is elfogadott. A görög kormányfő is elégedetten térhet haza, az EU nem zárkózik el kérésétől. A Financial Times szerint az energiabiztonság és az ukrán válság feszültséget okoz a visegrádi négyek között.

Brüsszelben az állam- és kormányfők megállapodtak az energiaunió létrehozásáról, a nemzeti gáz- és villamoshálózatok összekötésének felgyorsításáról. Tervek szerint a tagországoknak minden külső szerződés megkötése előtt tájékoztatási kötelezettségük lesz az Unió felé, a pontos szabályozást a későbbiekben a Bizottság dolgozza ki. A Financial Times brit gazdasági lap tegnap arról írt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenzi az energiaunió megteremtését, amelynek a közös gázvásárlást is lehetővé kellene tennie, és azzal sem ért egyet, hogy a kétoldalú gázszerződések legyenek átláthatóak. Orbán mégis elfogadta a zárónyilatkozatot. Tegnap, a tanácskozás végén azonban elmondta, Budapest számára az elfogadhatatlan lenne, ha előzetes jóváhagyáshoz kötnék a szerződések megkötését, illetve ha szabályoznák a különböző energiaforrások arányát. Véleménye szerint magyar szempontból a legfontosabb az energia ára, az elfogadott szövegben pedig az ár kellő súllyal szerepel. Orbán szerint a második fontos dolog, hogy egy adott ország energiaforrásainak összetételét nemzeti hatáskörben kell tartani és ez szintén garantálva van.

A Financial Times arról is írt, hogy a visegrádi országok között komoly feszültségek vannak nemcsak az energia kérdések, hanem az ukrán válság kapcsán is. A formátum még működik, de rendszerszintű problémával küzd. A probléma pedig Magyarország, Orbán, fogalmazott az FT. A miniszterelnök reagált a cikkre, állítva hogy a négyek rendszeresen nagy erőket mozgósítanak azért, hogy a Visegrádi együttműködés fennmaradjon.

A csúcson arról is döntés született, hogy az eurózóna kész minél előbb ismét összeülni Görögország ügyében. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyanis gyorssegélyt kért az EU-tól, és megígérte a konkrét reformlista bemutatását.

Lesznek még viták
Rövid tájékoztatóval zárta a tanácsülés első munkanapját Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ha egy mondatban összegeznénk azt, amit tőlük és a folyosón a „szakértőktől” megtudtunk, akkor az nagyjából ennyi: az állam-és kormányfők megállapodtak abban, hogy majd mindenről megállapodnak.
Az elvben már meg is alapított energia unióval kapcsolatban megállapodtak abban, hogy a harmadik országokkal kötött gázszállítási és egyéb energia-szerződéseknek meg kell felelniük az uniós törvényeknek, és átláthatóaknak kell lenniük. De abban nagy vita volt, hogy ez mennyiben vonatkozzon a már megkötött szerződésekre. Az átláthatóság mellett az államközi szerződések esetében az „üzletileg érzékeny információk bizalmasságát is védeni kell”. Nemcsak Magyarország és néhány más térségbeli, kisebb ország, de Németország is elég „sajátos” körülmények között állapodott meg annak idején Oroszországgal az energia importjáról, és az ebből származó előnyökről nemigen akar lemondani. A Bizottság dolgozza majd ki a különböző érdekeket összehangoló jogszabály-tervezetet, amely aztán megkezdi szokott útját az uniós intézmények között.
Arról, hogy fenntartsák-e év végéig az Oroszország ellen hozott szankciókat, nem tudtak megállapodni. Elvben a minszki béke megállapodás végrehajtásától teszik függővé a döntést. Ám ha a szankciókat 2015 végéig fent akarják tartani, akkor legkésőbb a júniusi tanácsülésen dönteni kell. Arról nem esett szó, mi történik, ha azért nem sikerül végrehajtani a minszki megállapodást, mert a kijevi parlament nem szavazza meg a Kelet-Ukrajnának ígért autonómiát. Hegyi Gyula (Brüsszel)

 

Enyhített a kampányban használt hangnemén a negyedik kormánya összeállítására készülő Benjamin Netanjahu, miután Washington egyértelmű jelzést küldött Jeruzsálemnek.