Brüsszelben az állam- és kormányfők megállapodtak az energiaunió létrehozásáról, a nemzeti gáz- és villamoshálózatok összekötésének felgyorsításáról. Tervek szerint a tagországoknak minden külső szerződés megkötése előtt tájékoztatási kötelezettségük lesz az Unió felé, a pontos szabályozást a későbbiekben a Bizottság dolgozza ki. A Financial Times brit gazdasági lap tegnap arról írt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenzi az energiaunió megteremtését, amelynek a közös gázvásárlást is lehetővé kellene tennie, és azzal sem ért egyet, hogy a kétoldalú gázszerződések legyenek átláthatóak. Orbán mégis elfogadta a zárónyilatkozatot. Tegnap, a tanácskozás végén azonban elmondta, Budapest számára az elfogadhatatlan lenne, ha előzetes jóváhagyáshoz kötnék a szerződések megkötését, illetve ha szabályoznák a különböző energiaforrások arányát. Véleménye szerint magyar szempontból a legfontosabb az energia ára, az elfogadott szövegben pedig az ár kellő súllyal szerepel. Orbán szerint a második fontos dolog, hogy egy adott ország energiaforrásainak összetételét nemzeti hatáskörben kell tartani és ez szintén garantálva van.
A Financial Times arról is írt, hogy a visegrádi országok között komoly feszültségek vannak nemcsak az energia kérdések, hanem az ukrán válság kapcsán is. A formátum még működik, de rendszerszintű problémával küzd. A probléma pedig Magyarország, Orbán, fogalmazott az FT. A miniszterelnök reagált a cikkre, állítva hogy a négyek rendszeresen nagy erőket mozgósítanak azért, hogy a Visegrádi együttműködés fennmaradjon.
A csúcson arról is döntés született, hogy az eurózóna kész minél előbb ismét összeülni Görögország ügyében. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyanis gyorssegélyt kért az EU-tól, és megígérte a konkrét reformlista bemutatását.