Tiborcz István nevét csak 2013-ban ismerhette meg a közvélemény, amikor feleségül vette a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt. A lagzit a Tiborcz család birtokán tartották Csabdiban, itt történt az elhíresült telefonlopási ügy. A Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatta az esküvői személyzetet, és DNS mintákat is vettek, de a bizalmas információkat tartalmazó mobil nem került elő. Orbán Viktor egy akkori interjúban elmondta: már öt évvel korábban megismerkedett a fiatalemberrel, a Tiborcz családot pedig még régebb óta ismeri.
Hogy megértsük, hogyan vált a hat éve még csupán 8,4 milliós árbevételt termelő vállalkozás napjainkra Magyarország zöldenergia-iparának egyik piacvezető tagjává, 2009-ig kell vissza mennünk az időben. 2009 tavaszán Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint négy kft.-t alapított (ES Water, ES Gas, ES Light, ES Audit), majd az év őszén ezek beolvadtak az ES Holding Zrt.-be – amely az Elios jogelődje –, a két férfi pedig fele-fele részben birtokolta a részvényeket. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai cége részesedést vásárolt a holdingból, és a vállalat E-OS Innovatív Zrt.-ként üzemelt tovább.
Orbán Ráhelnek decemberben lett elege az őt érő „nemtelen támadásokból”: a miniszterelnök lánya egy Facebook-posztban fakadt ki az után, hogy Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője bejelentette, pártja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egyévi svájci taníttatására. Orbán Ráhel azt írta: „közgazdász diplomám van, több mint három évet dolgoztam a szállodaiparban és az idegenforgalom egyéb területein, négy idegen nyelvet beszélek. Jelenleg tanulok, a jövőben a munkám és a családom mellett is tanulni fogok”. Szerinte az ellenzéki pártok és politikusok rajta keresztül próbálják támadni édesapját, de a vádaknak nincs semmi alapjuk, mivel férjével önálló háztartásban élnek és teljes mértékben a saját lábukon állnak. Ráhel svájci főiskolájáról annyi lehet tudni, hogy az éves kurzus nagyjából 80 ezer svájci frankba (több mint 20 millió forintba) kerül, ebből a tandíj 50 ezer – írta a HVG.
Az első nagyobb megrendelés 2010 márciusában érkezett az akkor még Lázár János vezette Hódmezővásárhelyről, ahol 567 millióért korszerűsítették a közvilágítást. A város által kiírt tenderen két, régóta közvilágítással foglalkozó cég mellett akkor még ES Holding néven indultak és nyertek. Vélhetően e megrendelésnek köszönhetően a cég a 2009-es évi 8,4 milliós bevétele után 2010-ben 686 millió forint bevételt könyvelhetett el. 2011-ben már hárommilliárd fölötti árbevételt jegyez a cégnyilvántartás. Ilyen mértékű – mintegy háromszázhatvanszoros – növekedéssel Orbán vejének cégén kívül csak a Mészáros és Mészáros Kft. büszkélkedhet. Ez a látványos gyarapodás egyértelműen a közbeszerzési piacnak köszönhető: a cég 2011-ben 12 tendert nyert, összesen másfél milliárd forint értékben.
Több LED-es lámpákat gyártó és forgalmazó cég 2011-12-ben közgyűléseken lobbizott azért, hogy termékeikkel korszerűsítsék a települések közvilágításait – derült ki a Direkt36 cikkéből. A lobbisták elérték céljukat, 2012 októberében Szíjjártó Péter akkori miniszterelnökségi államtitkár bejelentette: uniós forrásból ötmilliárd forintot ad a kormány az önkormányzatoknak, hogy energiatakarékos LED-lámpákra cseréljék közvilágításukat. Ezt később 8,8 milliárdra emelték, 33 önkormányzatnak jutott a pénzből. A Direkt36 szerint az idén márciusig lezárult, 5,7 milliárd értékű közbeszerzési pályázatokból 4,1 milliárd forintnyit az Elios és jogelődei nyertek el. Ezek java részét verseny nélkül, az önkormányzatok által becsült árnál pár tízezer forinttal olcsóbb ajánlattal kapták meg. Pedig a törvény szerint az ilyen nagy értékű munkálatoknál kötelező olyan közbeszerzési pályázatot kiírni, amelyen bárki elindulhat, így a megrendelő több ajánlatból tudja kiválasztani a számára legjobbat.
A közbeszerzési dokumentumok alaposabb vizsgálata után megérthetjük, miért nem akadt versenytársa az Eliosnak: 2013 decemberében Kecskemét írt ki pályázatot a közvilágítás korszerűsítésére, a munkálatok összköltségét 704 millióra becsülték, ezért a pályázaton az összeghez mért referenciákat követeltek meg. Csak olyan cég indulhatott, amely az előző öt évben már végzett két hasonló jellegű fejlesztést, legalább 630 millió forint értékben – ezek közül az egyiknek legalább 450 milliósnak kellett lennie, és az összegért legalább 4500 LED lámpát kellett felszerelni. Bár további követelmények is voltak, de már a felsoroltak eldöntötték a pályázat kimenetelét, ugyanis a kérdéses időszakban Magyarországon egyedül a hódmezővásárhelyi beruházás értéke haladta meg a kívánt összeget – ezt pedig az Elios nyerte. Tiborczékon kívül legfeljebb olyan cégek jelentkezhettek volna, amelyek külföldön végeztek hasonló munkát. Mivel ilyen vállalat nem jelentkezett, az Elios egyedüli indulóként nyert Kecskeméten.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik!
