Ezt erősíti meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szabad Európa Rádiónak adott interjúja is. Oroszország szeretné, ha a normandiai négyek formátumban – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország elnökei illetve a német kancellár – újabb egyeztetésre kerülne sor a kelet-ukrajnai válság ügyében, nyilatkozta Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, már felvette a kapcsolatot ez ügyben német és francia kollégájával, és azt ajánlotta, hogy már jövő héten kerítsenek sort egy találkozóra a kelet-ukrajnai helyzet romlásának megakadályozása érdekében.
Moszkva álláspontja azt követően fogalmazódott meg, hogy kedden a kijevi parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely csak azt követően biztosítana különleges státust/autonómiát a szakadár keleti régiónak miután a térségben megrendezik az ukrán jogi szabályozás szerinti helyhatósági választásokat. Moszkva szerint ez a rendelkezés sérti a február 12-én aláírt és február 15-én életbe lépett minszki tűzszüneti egyezményt.
Ukrajna tegnap előterjesztette hivatalos formában is az ENSZ-békefenntartókra vonatkozó kérelmét, a világszervezet azonnal meg is kezdi az egyeztetéseket a kérdésben. Kijev már korábban bejelentette igényét arra, hogy a Donyec-medencébe ENSZ békefenntartók érkezzenek. Az ukrán parlament kedden szavazta meg, hogy ilyen irányú kérelmet terjesszenek az ENSZ elé. Hasonló kérést kapott Brüsszel is. Ez azonban ugyancsak olyan kérdés, amivel nem ért egyet a Kreml. Vitalij Csurkin Oroszország ENSZ nagykövete elmondta, Moszkva álláspontja szerint az egyetlen racionális megoldás az EBESZ békefenntartók számának növelése a térségben. A szakadárok az ENSZ misszió kapcsán nem nyilatkoztak, de kiadtak egy közleményt miszerint egy esetleges Európai uniós békefenntartó egység küldése a térségben sértené a minszki tűzszüneti megállapodást,a mely egyértelműen EBESZ békefenntartókat irányoz elő.
