A kereskedelmi ágazat több szakembere is fércmunkának tartja ezt a törvényt, amit vissza kellene vonni, mert a módosítgatásokkal sem lehet jobbá tenni. A jogászok persze sokkal cizelláltabban fogalmaznak, de azért kételyeiknek ők is hangot adtak.
Jogi szempontból a törvényt számos belső ellentmondás feszíti, és nem áll teljes összhangban az ágazati alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel sem. Ez az ellenőrzési gyakorlatot is érintő értelmezési kérdésekhez vezet. A jogszabályt illetően a bizonytalanságok alapvető forrása, hogy míg e törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, addig - ellentétben a törvény címével - a benne foglalt tilalom nem közvetlenül a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg, hanem az üzletek nyitva tartását korlátozza - magyarázta Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
A kiskereskedelmi tevékenységnek számos formája lehetséges az üzletben folytatott tevékenységen kívül. A gyakorlatban ilyennek minősült eddig a mozgóbolt, a bevásárlóközpontban, a vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, a közterületi értékesítés, a közvetlen értékesítés, az üzleten kívüli kereskedelem és a csomagküldő kereskedelem.
Az üzlet fogalmát a törvény újradefiniálta, de ennek ellenére nem tisztázódott még megnyugtatóan, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre - így különösen az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre - milyen jogalkotói és hatósági elvárások vonatkoznak - mondta Firniksz Judit.
Nem tisztázott, mi van akkor, ha egy webshop mögött áruházlánc is áll vagy kizárólag egy önálló webshopon értékesít termékeket? Ki lehet-e szállítani a tilalommal érintett időszakokban olyan üzletekből az online leadott megrendeléseket, amelyek valamely kivételnél fogva egyébként jogszerűen vannak nyitva? Az értelmezési kérdések mellett az ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések is adódnak: hogyan kell egy hatósági ellenőrzés esetén bizonyítani, hogy valamely üzlet a kivételek körébe tartozik vagy azt, hogy a vasárnapi nyitva tartásra jogosult üzletben jelenlévő személy segítő családtagnak minősül? Ha a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a vasárnap nyitva tartó 200 négyzetméter alatti üzletet a működési engedélyt, kft. esetén a társasági alapító okiratot is be kell-e mutatni. Ha a tulajdonos mellett segítő családtag is ott tartózkodik, hiteles okiratokkal kell a családi kapcsolatot igazolni. Házastársak esetén a házasságot igazoló anyakönyvi kivonatra is szükség van, de például mostoha gyermek, vagy szülő esetén még a gyámhivatal igazolása is kellhet. Ha az ellenőr kéri, a segítő családtagnak státuszát a papírok bemutatásán kívül kívül két tanú előtt kell nyilatkoznia az adatok valóságáról. A tanúknak az elhangzottakat hiteles aláírásukkal kell igazolniuk. Ha a hatóságnak kételye merül fel a segítő személyével kapcsolatban, felszólíthatja a tulajdonost, hogy állítását közokirattal erősítse meg. Ehhez természetesen közjegyzői pecsétre is szükség van, amit nem ingyen adnak. A költségek valószínűleg a kereskedőt terhelik. Erre vonatkozó pontos jogi szöveg ugyanis nem szerepel a törvényben.
Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje megjegyezte, a vasárnap is nyitva tartó kis üzletekben tevékenykedőknek megfelelő szakképesítésre is szükségük van, tehát az egész családnak kereskedelmi végzettséggel kell rendelkeznie. A szakjogász szerint nagyon nagy családnak kell ahhoz lenni, hogy egy 200 négyzetméter alapterületű boltot működtessen valaki. Életszerűbb, hogy ennél kisebb üzletek lesznek nyitva vasárnap.
"A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér - várhatóan - még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat" - hangsúlyozza Szűcs László. A szakjogász hozzátette, a néhány alkalmazottat foglalkoztató üzletek rugalmasan megoldhatják a vasárnapi zárva tartás miatt módosuló munkabeosztást, de a nagy 1000 négyzetméter, vagy annál nagyobb alapterületű boltok esetében nagy valószínűséggel munkaerő felesleg alakul ki. A legkönnyebben a kölcsönzött munkaerőtől szabadulhatnak meg a cégek, ez még csak nem is számít elbocsátásnak, hiszen nem a kereskedelmi cég alkalmazottairól lesz szó. Náluk nem kevésbé veszélyeztetettek a kereskedelemben nagy számban dolgozó diákok. Őket "visszaadja" a munkáltató a diákszövetkezeteknek. Ezek a fiatalok hétvégeken megkeresték az albérletre valót. Igazi vesztesek lesznek a hétvégi részmunkaidős kismamák, nyugdíjasok is.
A Népszava kérdésére Firniksz Judit elmondta, a gazdasági tárcának joga van a törvénnyel kapcsolatban kifejteni az álláspontját, például az e-kereskedelemben megrendelt áru vasárnapi kiszállításáról. A meghatározott jogszabály felügyeletére azonban a fogyasztóvédelmi hatóság illetékes. Egy eljárás során, meghatározott tényállás alapján hozhat elmarasztaló döntést, szabhat ki szankciót. A tényleges jogalkalmazás és jogértelmezés elsődlegesen a hatóság kezében van. A hatóság megállapításait azonban a bíróság felülvizsgálhatja. Az utolsó szót a jogszabály értelmezésében a tények alapján így a bíróság mondja ki.
