Az európai közösség kormányának vezetője a napokban ismét felvetette azt az 1950 óta napirenden lévő javaslatot, hogy az Unió hozzon létre egy egységes európai hadsereget. A közös katonai hadtest felállításának kérdése kétségtelenül időszerű és – egyes tagállamok gyors ellenkezése mellett is - minimum megfontolandó. Az EB elnökétől többek között arra várok választ: milyen formában, milyen kompetenciaelosztással és milyen határidővel tartja megvalósíthatónak a közös hadsereget, illetve egyetért-e azzal, hogy a közösségünket belső terrorizmussal és destabilizációval fenyegető Iszlám Állam ellen is leginkább egy egységes európai fellépés lehet eredményes.
A magyar kormány szándékai szerint hazánk száz katonát küldene Észak-Irakba, a misszió nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás, hanem egy külön, erre a célra kötött kétoldalú megállapodás alapján járna el. Az Iszlám Állam brutális, a keresztény világot egységesen fenyegető terrorja elleni fellépés, közös európai értékeink ehhez kapcsolódó védelme kiemelten fontos. Az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjaként azonban számomra az lenne igazán megnyugtató, ha Magyarország katonai részvételt csak egy egységes, európai akcióban vállalna.
Magyarország tavaly húszmillió forintnyi humanitárius segélyt, több millió töltényt, több ezer aknalőszert, páncéltörő- és ágyúlőszereket juttatott el Észak-Irakba, ezzel támogatva a keresztény közösségeket és a kurdisztáni hatóságokat. Számos európai tagállam, így a hozzáférhető információk szerint például Svédország, Ausztria, Szlovénia, Lengyelország vagy Portugália továbbra is csak katonai eszközök adományozásával, logisztikai támogatással és humanitárius segélyekkel vesz részt az akcióban. Egységes európai fellépés hiányában megfontolandó lenne Magyarországnak is egyelőre ezt követnie - írta az MSZP alelnöke a közleményben.