Az Ab honlapján szerdán közzétett határozatból kiderül, hogy az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény panaszban kifogásolt paragrafusai így nem alaptörvény-ellenesek, azokat nem kell megsemmisíteni.
A beadott indítványokban közös, hogy az indítványozók - különböző indoklásokkal - az első devizahiteles törvény 3. paragrafusának egészét, vagy annak egyes részeit kifogásolták, és kérték az alaptörvény-ellenesség megállapítását. A törvény ezen része többek között kimondja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
Az alkotmányjogi panaszt benyújtók szerint a törvény 3. paragrafusa több alkotmányos rendelkezést sért, így például a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, valamint sérti a tisztességes gazdasági verseny alaptörvényi rendelkezését. A panaszt benyújtó pénzintézetek egyike a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának megsértésére alapította az alkotmányjogi panaszát. Előadta többek között, hogy a felek a szerződésben meghatározott vételi-eladási devizaárfolyamon történő elszámolásban állapodtak meg, az ebből származó többletteher nem pusztán egy költségelemnek minősült, hanem olyan kötelezettség volt az adós oldalán, amellyel a szerződés megkötésekor – az előzetes kockázatfeltárás miatt – számolnia kellett.
Az egyik indítványozó az árfolyamréssel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy mivel a deviza vételi és eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen, ezért semmis, így annak helyébe a jogalkotó nem írhatná elő a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazását. Az Ab az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak. Az indoklásban kiemelték: a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára való hivatkozás nem adhat alapot arra, hogy a múltban tömegesen keletkezett tisztességtelen – ezért semmis – szerződéses kikötések érinthetetlenek maradjanak, és annak következtében az adósok teljesítési kötelezettsége minden körülmények között, változatlanul fennmaradjon.
Az Alkotmánybíróság megjegyezte: a jogalkotó nem tett mást, mint a jogalkalmazó bíróság által kidolgozott, jogegységi határozatba foglalt egységes gyakorlatot emelte törvényi szintre. A testület szerint az elszámolási kötelezettséggel járó kötelmi helyzetre és magára az elszámolásból eredő pénzmozgásra a pénzügyi intézmény tulajdoni védelmet nem alapíthat, ebben a helyzetben nem értelmezhető az indítványozó által használt „tulajdoni váromány” sem.
Az Ab rámutatott arra is, hogy az árfolyamrést megállapító szerződési kikötések már eleve, a szerződések megkötésének időpontjában is tisztességtelenek – tehát semmisek – voltak, és az emiatt előálló egyensúlyhiányos helyzetet orvosolta a jogalkotó azzal, hogy kimondta, az adósnak nem kell a pénzügyi intézmény saját deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet megfizetnie, hanem minden esetben a pénzügyi intézmény saját középárfolyamán, vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyamán kell visszafizetnie a kölcsönösszeg érintett részletét a pénzügyi intézménynek. Ebben az értelemben tehát nem egy, a pénzügyi intézmény által „már megszerzett” pénzösszegen fennálló tulajdonjogról és annak a fogyasztó részére történő visszafizetéséről (azaz az indítványozó által állított tulajdoni sérelemről) van szó, hanem a semmiség jogkövetkezményének a levonásáról és az ennek a jogi helyzetnek megfelelő tényállapot helyreállításáról - olvasható az indoklásban.
A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.