Az 1992-1995-ös boszniai háború egyik legvéresebb rémtette a kelet-boszniai Srebrenicában történt. A város a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a települést, és a hollandiai békefenntartók szeme láttára sok ezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 2004. április 19-én népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlást, amely a II. világháború utáni időszak legszörnyűbb rémtette volt.
Máig nem tudni pontosan, hányan haltak meg a vérengzésben. A történelemkönyvek mintegy nyolcezer (valamivel több mint 8300) áldozatról tesznek említést. Más helyeken közel kilencezer áldozatról olvashatunk A délszláv háborúkban ez volt az egyedüli olyan esemény, amit az ICTY népirtásnak kiáltott ki. A mészárlás minden részlete máig sem ismert. Több száz holttestre a települést körülvevő erdőkben találtak rá: itt érték utol a pokol elől menekülőket a szerb szabadcsapatok. Sokuk holttestét nem találták meg.
A holland békefenntartók nem tudták megoltalmazni a menekülőket. A kéksisakosok szerepe máig vita tárgya. A túlélők a holland államot is beperelték. A holland kormány azonban élesen bírálta a vádlókat, mondván: a kéksisakosok nem a kabinet irányítása alatt álltak. Egy hágai bíróság nem jogerős ítélete szerint a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, mert a békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket, számolniuk kellett volna azzal, hogy népirtás áldozataivá válhatnak.
Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy Hollandia nem tehető felelőssé a kelet-boszniai városban megölt mind a nyolcezer áldozatért. A holland kormánynak mindig az volt az álláspontja, hogy az ország békefenntartóinak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen. A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.
Bosznia-Hercegovina parlamentje tavaly olyan törvényt fogadott el, amely börtönbüntetéssel sújtja mindazokat, akik tagadják, hogy népirtás történt volna.