Azért kell felelniük, mert a nyomozás során félrevezették a hatóságokat, pedig az utolsó, a Szabolcs megyei Kislétán végrehajtott támadás megakadályozható lett volna. A 2013 augusztusában elítélt négy elkövető egyike, a Tiszalökön és Kislétán sofőrként segítő, társai életfogytiglanijával szemben 13 év fegyházra ítélt Csontos István ugyanis 2006 óta - titkos kapcsolatként - "besúgója" volt a KBH-nak. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja is arról szól: a szolgálatok beszervezték Csontost, de az együttműködést az ORFK és a Pest Megyei Főügyészség megkeresésére is letagadták.
Kissé furcsa, hogy a vádlottak névsorában nem szerepel az a személy, aki tartótisztként kapcsolatban állt a sofőrrel, és aki miatt az egész eljárás megindult a KBH-sok ellen: H. Ernő vallott úgy, hogy "felsőbb utasításra" - állítólag H. Ferenc intelmére - tagadta le a biztonsági kapcsolatot. Nem tisztázott Görög Sándor, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlegi helyettes vezetőjének szerepe sem, információink szerint az ezredes 2009-ben még közvetlen parancsnoka volt H. Ernőnek, ezen értesülésünket kérdésünkre akkor a Belügyminisztérium sem cáfolta.
A ma kezdődő pert Tóth Szabolcs hadbíró vezeti (ő tárgyalta Biszku Béla ügyét is). Felemás érzéseket kelt a per iratanyaga. Az Élet és Irodalom írta meg, hogy az öt vékony dossziét tartalmazó, 5-600 oldalas iratkötegben vannak KBH-s dokumentumok - például a hálózati szabályzat -, kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint a tartótiszt nyilatkozata, de lényegében újságcikkeket tartalmaz. Ítélet április elejére lehet - információink szerint április 8-án, de előbb március 31-én is lesz egy tárgyalás -, és április 15-én másodfokon indul a romagyilkosságok tárgyalása is a Fővárosi Ítélőtáblán.
