Ha nem lehetnek nyitva boltok az idegenforgalmi szempontból fontos településeknek és a világörökségi helyszíneken, akkor az komoly hátrányokat okozhat a hazai idegenforgalomnak - vélte Vámos György. Ha csak a 200 négyzetméter alatti családi boltok nyithatnak ki és azok is csak akkor, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a pult mögött, különösen a nyári főszezonban, az zsúfoltságot okozhat a kedvelt üdülőhelyeken és ezek a kisboltok nem is tudják kielégíteni a turisták igényeit.
A franciák egyebek mellett azért is támogatták a nyitva tartás lehetőségének bővítését, mert ettől is azt remélik, hogy enyhíthet a 10 százalékos munkanélküliségen és lendíthet valamelyest a jelenleg meglehetősen lagymatag gall gazdasági növekedésen.
A német példa is billeg, mert ott 2013-ban már enyhítettek a vasárnapi zárva tartás szigorán. Bizonyos határok között a tartományok nagyobb szabadságot kaptak, maguk dönthetnek arról, hogy évente hány vasárnapon engedélyezik az üzletek nyitva tartását. A legszigorúbbak a bajor kereszténydemokraták, a CSU, de például a mindig is sokkal liberálisabb berliniek 8 vasárnapot engedélyeznek, ráadásul a közlekedési csomópontok közelében a kisebb szupermarketek nyitva tarthatnak a hét utolsó napján is.
Ausztriában évek óta és jelenleg is tart a vita a vasárnapi nyitva tartásról. A közvéleménykutatások szerint a lakosság 57 és a munkavállalók több mint 90 százaléka támogatja a vasárnapi zárva tartást. Rétvári Bence államtitkár talán ezért is vázolta föl azt a jövőképet, hogy a vasárnapi zárva tartás hatására majd olyanok lesznek a magyar települések is mint Ausztriában, a családok majd megtöltik a vendéglőket és fellendítik a belföldi idegenforgalmat is. Ebből a képletből csak az osztrák bérek hiányoznak - említette lapunknak egy kereskedelmi ágazatban jártas szakember. Nyugati szomszédunknál a munkavállalók könnyebben lemondanak a hétvégi pótlékról, hiszen anélkül is megengedhetik maguknak, hogy vasárnap a családjukkal beüljenek egy vendéglőbe, vagy hozzájáruljanak az osztrák turisztikai ipar amúgy is irigylésre méltó teljesítményéhez. A magyar munkavállalókról ez korántsem mondható el, különösen a kereskedelmi dolgozókról. Ráadásul a kormányzat korábban meglebegtetett ígérete is alaposan átalakult, ami a vasárnapi pótlékok 50-ről 100 százalékra emeléséről szólt. Eredetileg még minden vasárnapra érvényes lett volna, hiszen attól, hogy a hiper- és szupermarketek zárva lesznek, a raktárakban az árufeltöltés "zavartalanul" üzemel, mert a hétfői nyitásra föl kell készülni. Időközben azonban a kormányzat változtatott az elképzelésén és a munka törvénykönyvét (mt) az Országgyűlés úgy módosította, hogy azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyit ki. A munka törvénykönyve alapesetben - bizonyos feltételekkel - ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak, vagyis a vasárnap is nyitva tartó üzletek - virágbolt, benzinkút, pékség, vasúti resti - alkalmazottai adventkor sem kaphatnak 100 százalékos pótlékot.
A szomszédos Szlovákiában a KDNP "testvérpártja", a helyi keresztény-demokraták próbálkoztak a teljes vasárnapi nyitva tartási szabadság megnyirbálásával, de tavaly októberben a szlovák parlamentben megbukott a kezdeményezésük.
A demokrácia őshazájának is tartott nagy-Britanniában létezik ugyan vasárnapi nyitva tartási korlátozás, de ismeretlen a teljes zárva tartás. A 280 négyzetméternél nagyobb üzletek csupán 6 órát tarthatnak nyitva ezen a pihenő napon, de a kisebbekre semmilyen korlátozás nem vonatkozik.
A skandináv országok esetében Svédországban és Dániában nem kell vasárnap sem lehúzni a rolót, illetve Hamlet hazájában csak ünnepnapokon, de a kisebb üzletek, töltőállomásokon található boltok olyankor is nyitva tarthatnak. Legközelebbi nyelvrokonainknál, Finnországban mindössze annyi a megkötés, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek déltől este 6-ig lehetnek nyitva. November utolsó hetétől karácsonyig azonban még ez az enyhe megkötést is feloldják.
A hollandok sem vádolhatók túlzott szigorral. Hollandia az egyik példa arra, hogy a vasárnapi zárva tartástól hogyan távolodnak az európai országok. Egészen 2013. nyaráig évi 12 vasárnapon tarthattak nyitva az üzletek. A törvény módosítása a népszerű idegenforgalmi helyszíneket kivette a "zárlat" alól, a többi településen pedig a helyi önkormányzatok jogkörébe utalta az engedélyezést, vagy korlátozást.
Az unión kívüli, de azzal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló Svájcban a kantonok maguk dönthetnek az üzletek hétvégi nyitva tartásáról. Mint általában mindent, természetesen ezt is népszavazással véglegesítik az alpesi országban.
Legközelebb a magyarországi szabályozáshoz Európa egyik leggazdagabb országa áll. Norvégiában ugyanis vasárnap kizárólag az üzemanyag-töltő állomások, a pékségek és a 100 négyzetméternél kisebb üzletek nyithatnak ki. Csakhogy a jövedelmi viszonyok nemcsak hasonlítanak az osztrákhoz, de meg is haladják azokat, vagyis az emberek kirándulhatnak hétvégeken a fjordokhoz, vagy máshová, de a vendéglői számla sem okoz nekik akkora gondot, mint okozna egy négytagú családnak Magyarországon.
Vámos György szerint annyiféle jogos kivételre lenne szükség a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényben, hogy ha a ezeket sorra vesszük, semmi értelme nem lenne a boltbezárásoknak. A kivételek közé kellene tartozniuk többek között a kertészeti árudáknak, az építőanyag kereskedéseknek. A kormány az energiatakarékosságot hirdet, de akkor miért nem tarthatnak nyitva a műszaki cikkeket kínáló áruházak és lehetne folytatni - jegyezte meg az OKSZ főtitkára. A bevásárlóközpontok építésekor a megtérülés számításakor a vasárnapi forgalmat is alapul vették. A vevők nem fogják "lecserélni" a plázákat a kis üzletek kedvéért.
A szakember szerint a bevásárló turizmus is megindulhat a szomszédos országokba és a viszonylag olcsó üzemanyag miatt már nem is kizárólag a határ menti településekről ruccanhatnak át a hazai fogyasztók a vasárnapi nagy bevásárlásra a közeli román, szerb, esetenként akár az euróövezeti szlovák szupermarketekbe. Így jelentős áfa bevételtől eshet el a magyar költségvetés.