Madách Imre rajongó voltam kisdiák koromtól, máig is kívülről fújom szinte az egész Tragédiát. Nem titkoltam soha, hogy csodálatom Luciferé volt, a szabad gondolkodás bajnokáé. Most is, amikor az Egyenes beszédben érdeklődéssel néztem Vác fideszes polgármesterének szópárbaját Kálmán Olgával, és hallottam, hogyan káromolja Fördős Attila városának neves gimnáziumát, a tagadás szellemének a szavai jutottak eszembe: „S ki így ösmérlek, még hódoljak-e?” Kiderült, hogy amikor a váci gimnázium tanári kara nem volt hajlandó diákdelegációt küldeni Orbán szónoklatára, Fördős úr Arany János költeményéhez folyamodott. Tetemre hívta az iskola vezetését: milyen lehet a kárhoztatott tanintézetben a „hazafias nevelés”, ha pedagógusai nem engedelmeskednek a politikai parancsnak? Nem érvelt, fenyegetett. A tetemre hívó úr valójában nem polgármester, inkább amolyan tanácselnök típus, aki foggal-körömmel szerez érvényt pártja és kormánya intencióinak. Örültem, hogy 307 gimnáziumból 263 a váci Madách példáját követte.
